Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

Például: Mary is ill. When did you see Mary? Mary has two brothers. When did you meet Mary? Mária beteg. Mikor láttad Máriát? Máriának két fivére van. Mikor találkoztál Máriával? 3. A fentiekből az angolnyelv-oktatás számára fontos következtetéseket vonhatunk le: a) Az egyes pontokból kiinduló vonalak száma nehézségi fokot is jelenthet. b) Az egyes pontokból kiinduló vonalak iránya és számaránya azokra a nyelvi tevékenységi formákra utal, amelyek során az anyanyelvi interferencia-hatások lehetségesek: — fentről lefelé: receptív tevékenységi formák, — lentről felfelé: produktív tevékenységi formák esetén. Ezek szerint az angol személyes névmások és a jelöletlen főnév főként a receptív, az igeidők a produktív, a névelők pedig mind a receptív, mind a produktív tevékenységi formáknál jelentenek nehézséget. A receptív tevékenységi formák esetében azonban mindenkor érvényesülhet az anyanyelv értelemkiegészítő transzfer-hatása is. 4. Az egyes angol igeidőknek általában csak két magyar igeidő felel meg, míg a magyar jelen időnek — különösen, ha számításba vesszük, hogy a magyart anyanyelvként beszélők jelentős hányada szinte sohasem használ jövő időt — a tizenkét angol igeidő akármelyikét megfeleltethetjük [17]. A többértelmű leképezés esetén az anyanyelvben nem találunk nyelvi formai fogódzókat, ezért magán a célnyelven belül kell támpontokat keresnünk. Az angol igeidők helyes használatát például elsősorban az igeidőknek és az egyes igeidőkre jellemző időhatározóknak az együttes automatizálása könnyítheti meg. A célnyelven belüli kontrasztokra, a közvetett kontrasztivitásra is tulajdonképpen az idegen nyelv és az anyanyelv különbözőségei miatt van szükség. A kontrasztivitásnak ezt a fajtáját azért nevezem közvetettnek, mert a belső, a célnyelven belüli kontrasztok kijelöléséhez az anyanyelv, pontosabban az anyanyelven történő gondolkodás segítségével jutunk el. Ez történik az egyes algoritmusok használatakor is. Példaként lássunk egy egyszerű algoritmust, amely az angol névelők helyes használatában •— pontosabban a megfelelő névelők felismerésében — jelent segítséget, de még egyszerűségében is túlságosan időigényes és az anyanyelvet feltételező, tehát alkalmazási területe erősen korlátozott: .256