Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

Az egész fordítást tekintve stílusa, nyelve egyszerűbb és szürkébb az eredetinél, a fordítónak nem lévén gazdag költői kifejezőkészsége. Kosztolányi Dezső Lear-fordítása Kosztolányi Dezső legkiválóbb műfordítóink közé tartozik. Fordításai szerves részei nemcsak saját költői ouvre-jének, hanem a magyar költészet világának is. Másrészt fordításait bizonyos kételkedő, gyanakvó légkör vette körül már életében, nemcsak a mi, filológiára oly kényes korunkban. Tény, hogy szabadabban fordított, mint nagy költőtársa Babits Mihály és Tóth Árpád. Versfordításaiban elsősorban az eredeti költemény hangulatát igyekezett mindig visszaadni és az idegen vers helyett új, magyar nyelvű költeményt teremtett. Shakespeare-fordításaiban viszont a lehető legszigorúbb szöveghűségre törekedett s azt az elvét „A Téli rege új szövegéről" című tanulmányában részletesen ki is fejtette (15). Célszerűnek látszik most először Kosztolányinak ezeket a fordítói elveit szemügyre vennünk, mivel részben Lear-fordításának költői kivitelében sajnos, szembekerül saját felfogásával, másrészt egy-két helytelen nézetének látjuk majd gyümölcsét magunk előtt. Ezt írja: ,,Shakespeare-t a teljes, fölbontatlan egészében kell visszaadni, úgy ahogy van, körülírás, magyarázás, fölhígítás, egyszerűsítés, szépítés és cifrázás nélkül, a maga érzéki és szemléletes valóságában, mert csak így tükrözhetjük vissza szellemét. Ebből a célból — Arany fordításaiból derül ki — leghelyesebb őt nem is szórói-szóra, hanem betűről-betűre követni. Egyebütt az ilyen gondosság merevségre vezet." Ez igen szép elv és nagyjából meg is állja a helyét. A szó szerint való fordítás azonban relatív dolog: lehet egy-egy szónak nem a legmegfelelőbb szinonimáját használni s akkor máris vét a fordító az eredeti mű szelleme ellen. Sajnos, ezt teszi Kosztolányi nagyon sok helyen. íme például Goneril gúnyos szavai férjéről, Albánról: ,,It is the cowish terror of his spirit.", ami Kosztoalányinál így hangzik: ,,A lelke pipogya, mint a tehén". Szó szerint fordított és mi lett az eredmény? Nem Füst Milán fordítása a hívebb? Ö ugyanis ezt mondja: ,,A szellemén nyúlszívű rettegés az úr." Vagyis a ,,cowish" szót ő nem ,,tehénszerűnek" fordította, hanem ,,nyúlszívűnek", így adva vissza az eredeti szellemét. Az őrült Lear a III. felvonásban bevádolja képzeletének csapongásai közepette leányait s többek közt ezt mondja: ,,She kicked the poor king her father." Kosztolányinál: ,,Ez a nő a szegény királyt, tulajdon édesapját összeviszsza rugdosta." .239