Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

mezési eltéréseket részben visszavezethetjük az eltérő társadalmi szituációra, a változás feltételeinek jelentős különbségeire. Gramscinál tehát a köznapi tudat a filozófiával van a legszorosabb kapcsolatban, melyek között a politika közvetít. ,,A politikum Gramscielméletének tengelye pedig a kommunista párt, amelyben intézményesül a politika, a filozófia és a történelem azonossága, az aktív történelemformálás lehetősége" [37]. A köznapi tudat Gramsci megfogalmazásában „Ez a »nem filozófusok filozófiája«, vagyis az a világnézet, melyet az átlagember kritikátlanul szívott fel azokból a különböző társadalmi és kulturális közegekből, melyekben erkölcsi egyénisége kifejlődik. A köznapi gondolkodás nem egységes, térben és időben azonos szemlélet, hanem a filozófia „folklórja" és a folklórhoz hasonlóan számtalan formában jelentkezik: alapvető és legjellemzőbb vonása, hogy (még az egyes elmékben is) széteső, inkoherens, következetlen felfogás, mely azoknak a tömegeknek a társadalmi és kulturális helyzetéhez igazodik, melyeknek filozófiája" [38]. Az egyes emberek vagy embercsoportok köznapi tudata tehát társadalmilag determinált, s nem egyszerűen az ember „bensőjéből" fakad. A hatások Gramsci szerint többnyire spontán jellegűek, melyek eredhetnek „a parókiából, a plébános vagy ama patriarchális agg »szellemi tevékenységéből», akinek «bölcsessége» törvényt diktál, az asszonykától, aki a boszorkányok tudását örökölte, vagy a saját ostobaságába és cselekvőképtelenségébe belekeseredett kis értelmiségitől" [39]. Érdekes módon nem utal arra, hogy a determinánsok között milyen jelentős szerepe van az emberek anyagi viszonyainak. A köznapi tudatot „ösztönös filozófiának", vagy „népi filozófiának" tekinti, mint mondja: a köznapi gondolkodás „az ideológiailag homogénné teendő tömeg ösztönös filozófiája" [40]. A köznapi tudat megnevezés mellett gyakran használja a „józan ész" terminológiát, sokszor igen eltérő tartalommal. Egyszer a „józan észt", mint a köznapi tudat „egészséges magvát" értelmezi, máskor a filozófiával azonosítja, mely „szembeszáll a köznapi gondolkodással" [41]; harmadik értelmezésben pedig azonosnak tekinti a köznapi tudattal. Kimutatja a köznapi gondolkodás és a vallás szoros kapcsolatát, mely ..a czétszakadozott köznapi gondolkodás egyik eleme" [42]. A hit, mint a vallás egyik összetevője, szerinte minden társadalomban fennáll akkor is, ha a vallás megszűnik. Egyrészt elveti a hitet, másrészt hitté akarja tenni a filozófiát. Látja, hogy a vallásos hiedelmek gátolják az emberek tudatának átalakítását, mégis véleménye szerint az új filozófiának „ . . . a hagyományos hiedelmek szilárdságával és parancsoló jellegével kell gyökeret verniük a nép tudatában" [43]. E megfogalmazás azért is problematikus, mert a marxizmus nem lehet oly merev, mint a hiedelmek, másrészt a társadalom fejlődése nem szűkíthető le egyetlen — bármily gyökeres — változásra, s fejlődésének folyamat jellege szükségessé teszi az emberek tudatának állandó tartalmi, s részben szerkezeti változtatását, s ezt megakadályozná az „új filozófia" hiedelemmé merevítése. Igen értékesek Gramscinak a köznapi tudat ellentmondásosságára, heterogenitására vonatkozó gondolatai. Azt is látja, hogy az ember gya13