Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

III. A szocialista hazaszeretetre nevelésnek egyik lényeges követelménye, hogy a tanuló hazája tudósait, művészeit, zeneszerzőit, művein keresztül ismerje és becsülje meg. Ezt a célt szolgálja ének órákon nagy zeneszerzőink megismertetése, műveik bemutatása, munkájuk értékelése. Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán életművével elég részletesen foglalkozunk az általános iskola felső tagozatában. Nagy zeneszerzőink nemcsak műveikkel, hanem életükkel, munkásságukkal is példát mutatnak a cselekvő hazaszeretetre. A XIX. században a forradalmi eszmék kivívásáért, a nemzeti függetlenségért és a magyar műveltség megteremtéséért harcoló nagyjaink mellé felsorakoznak Liszt és Erkel is. Kettőjük érdeme, hogy a magyar zene európai hírű lett, valamint az, hogy a magyar zenei intézmények (Zeneakadémia, Operaház, Filharmóniai Társaság) létesítésével megvetették a magyar zenei műveltség fejlődésének lehetőségét. 1. A hazájától távol élő Liszt Ferenc hazaszeretetét, emberi nagyságát, áldozatkészségét bizonyítja, hogy a pesti árvíz hírét véve így ír: „Szokatlan részvétet éreztem és ellenállhatatlan szükségét annak, hogy annyi szerencsétlen emberen segítsek . . . Ezek az izgalmak, ezek a fellángolások födözték fel számomra a haza szó jelentését." Sietve indul távoli, vad hazájába, s hangversenyeket rendez az árvízkárosultak megsegítésére. Liszt Ferenc magyar rapszódiáiban céltudatosan nyúlt a korabeli magyar muzsikához, a népies dalokhoz, hogy a Habsburg önkény idején hirdesse a hazafiság gondolatát. Ilyen szempontból ezek közül is kiemelkedik a 15. magyar rapszódia, amelyben az akkor tiltott Rákóczi-induló dallamát dolgozza fel, bizonyítva ezzel bátor kiállását a forradalom eszméje mellett. 2. Erkel Ferencben a magyar nemzeti opera megteremtőjét tisztelhetjük. Műveiben a történelmi múlt példáival ébresztette a magyarság öntudatát, szabadságtörekvéseit. Első kimagasló alkotása a Hunyadi László című opera. A Hunyadiak történetével a Habsburg elnyomás ellen buzdít. A 8. osztályban zenehallgatás közben megismerkednek a tanulók az opera rövid cselekményével. „Meghalt a cselszövő, nem dúl a rút viszály," — zúgta a bemutató közönsége együtt a kórussal, hiszen megértette Erkel jelképes mondanivalóját. A hazaszeretetre nevelés nagyszerű eszköze lehet Bánk áriája, a Bánk bán című operából. A zenehallgatás élményén keresztül ez a tenorária a haza iránti mélységes ragaszkodást és a tettre kész hazaszeretetet ábrázolja, ugyanakkor a cselekvő hazaszeretetre buzdít. „Hazám, hazám, te mindenem . . . . . . Szép érted élni, érted halni, te szent magyar hazám!" Erkel Ferenccel korábban az 5. osztályban találkoznak tanulóink, ahol, mint a magyar himnusz zeneszerzőjével ismerkednek meg. Emeljük ki a Kölcsey-versre írt Himnusz korabeli jelentőségét: Mit jelentett az első magyar himnusz 1844-ben az évszázados elnyomatásban élő nemzetnek? Ma a történelmünk dicsőséges és küzdelmes korszakait idéző mű a ma.130