Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

Az ösztönösséget Lenin nem egysíkúan értelmezi, kimutatva, hogy nem azonos jellegű, illetve értelmű dolog az ösztönösség meghatározó szerepét elfogadva magára hagyni a tömegeket, illetve ösztönösen megérteni valamit. Szerinte „A spontán elem lényegében nem más, mint a tudatosság kezdeti formája" [25], amelyben a megértés helyett a megérzés játszsza a meghatározó szerepet, s ennek alapján a köznapi tudat érzelmi telítettsége nem negatív jelleget hordoz, hanem lehetővé teszi a proletariátus számára a marxizmus befogadását. Emiatt viszont gazdagítani, formálni, fejleszteni kell a proletariátus tudatát, mert bár Lenin egyértelműen az emberek életviszonyainak elsődlegességét vallja, tudatukkal szemben, azt is látja — egyetértve Kautskyval —, hogy a proletariátust helyzetének és feladatának tudatára kell ébreszteni, mert tudata nem következik spontánul helyzetéből és helyzetének változásából, azaz nem következik automatikusan az osztályharcból [26]. Ezért ,,Minél erősebb a tömegek spontán fellendülése, minél szélesebbé válik a mozgalom, annál gyorsabban, hasonlíthatatlanul gyorsabban fokozódik a tudatosság szükségessége, az . . . elméleti, politikai és szervező munkában egyaránt" [27]. A tudatosság fokozása pedig az elméletnek a proletariátus tudatába történő bevitelével valósulhat meg, s hogy ez lehetséges, hogy ennek feltételei a proletariátus tudatában adottak, azzal is igazolható, hogy ,,Ha a munkásoknak nem volna elméleti érzékük, ez a tudományos szocializmus sohasem vált volna annyira vérükké, mint ahogyan ez bekövetkezett" [28]. A proletariátus köznapi tudata legalább is adott szintű köznapi tudata — mely elég volt a géprombolásokhoz, spontán eredetű gazdasági sztrájkokhoz, nem elegendő történelmi hivatásának betöltéséhez, viszont a feladatok megvalósításához nélkülözhetetlen ennek formálása s felhasználása. Lenin felismeri, hogy ,,A köznapi tudat, kifejezve a tömegek elégedetlenségét helyzetük iránt, előkészíti értelmüket a forradalmi ideológia befogadására, és széles, gyors, tömegméretű elterjesztésére" [29]. Vitatkozik Mihajlovszkijjal [30], aki szerint az ökonomizmus és az ösztönösség a munkások mindennapi gyakorlatából és tudatából fakad. Lenin az ökonomizmust a burzsoá ideológia behatolására vezeti vissza, azért is, mert az régebbi mint a marxizmus, s terjesztésére több eszköz áll rendelkezésre az akkori Oroszországban. Mivel pedig a munkás „mindig kap az útjába eső ideológián" biztosítani kell, hogy ez a marxizmus legyen. Emiatt a proletariátus pártjának egyik legfontosabb feladata a marxizmus tanításainak eljuttatása a tömegekhez. Mi a teendő? című művében részletesen elemzi azt a kérdést, hogy a szocialista forradalom véghezvitele és a szocialista társadalom felépítése csak szocialista tudatossággal bíró emberek tette lehet. Foglalkozik a tudatformálásban szerepet játszó tényezőkkel (újság, íöplapok, propagandisták stb.), s a formálás feltételeivel. Az új történelmi helyzetben „a mindennapi élet legyőzéséhez szellemi erőkre, gondolkodói magatartásmódokra van szükség, amelyek minőségileg túlhaladják a mindennapi gondolkodás látókörét" [31] — írja Lukács György, Leninre hivatkozva. Ahhoz viszont, hogy tudjuk, mit s hogyan formálhatunk, tanulmányoznunk kell az emberek mindennapi életét, a gondolkodását meghatározó tényezőket, össze kell gyűjtenünk az ismeli