Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

5. Az izom feszülési fokától. Az izomzat rugalmas, megnyújtható, ennélfogva a feszülési foka változtatható. Nagyobb feszülés nagyobb erőkifejtést eredményez. Ez azonban csak bizonyos határok között érvényes, hiszen a túlfeszítés káros. Ennek megakadályozására túlfeszítés veszélye esetén az izom ingert továbbít a központi idegrendszernek, amely reflexes összehúzódást vált ki. 6. Az idegi szabályozástól. Minél alacsonyabb az antagonista izomtónus, annál gyorsabban tud az izom összehúzódni. Az erő vizsgálatánál feltétlen szólni kell még a statikus és dinamikus erőkifejtés problémájáról. A statikus erőkifejtés fokozottabb mértékben segíti elő az izomkeresztmetszet növekedését, mivel itt a feszülés igen nagy. Ugyanakkor azonban a tartós feszülés következtében az izomban levő kis véredények összenyomódnak, a vér nem tud elegendő tápanyagot és oxigént szállítani, a melléktermékeket pedig elszállítani, minek következtében gyors fáradás következik be. Nemcsak izomfáradás, hanem a megszakítás nélküli idegimpulzus folyamat következtében az idegrendszerben is fellép a fáradtság. Dinamikus erőkifejtés esetén öszszehúzódáskor a kis véredények ugyancsak összenyomódnak, a vénás rendszerbe sajtolják, majd az elernyedés fázisában friss vér áramlik az erekbe. így az anyagcsere biztosított és később következik be a fáradás. A ritmikus váltakozás kedvező hatással van az idegrendszerre is, miáltal itt is kitolódik az elfáradás ideje. A gyorsaság, az izom álapotának maximálisan gyors változását jelenti. A gyorsaságról most csak mint gyűjtőfogalomról beszélünk anélkül, hogy bővebben részleteznénk. Az izomösszehúzódások gyorsasága függ az izomrostok alkatától — mint azt az erő vizsgálatánál láttuk —, és az idegtevékenységtől. Minél koordináltabb a mozgás lefolyása, minél gyorsabb az izgalmi és gátlási folyamatok változása, annál gyorsabb maga a mozgás végrehajtása is. Ciklikus mozgásoknál nagy jelentősége van az ellazulási készségnek. Csak az az izom képes hosszabb ideig maximális gyorsasággal dolgozni, amelyik rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. Az ellazulási szakasz biztosítja az izmok vérrel való jó ellátását és az izom bizonyos mértékű „felüdülését". Ez a tulajdonság elsősorban idegrendszeri sajátosság, de bizonyos határokon belül edzéssel is megszerezhető, illetve fokozható. A gyorsasági gyakorlatok hatására a szervezet alkalmazkodik; az izomzat glykogén és foszfagén tartalma emelkedik. Ezáltal fokozódik a savak és lúgok semlegesítésének képessége. Természetesen az izmokon és az idegrendszeren túlmenően a vegetatív szervek, mint a szív és a keringési szervek is jelentősen szerepet játszanak a gyorsaság szempontjából. Az állóképesség röviden megfogalmazva a szervezet ellenállóképessége a fáradással szemben. Olyan képesség, amellyel bizonyos mozgásfeladatot hosszabb időn átt lehet végeztetni anélkül, hogy ez a mozgás minőségét rontaná. Az állóképesség növelése együtt jár az egész szervezet működésének javításával. Az időegységre eső teljesítmény kicsi ugyan, de a hosszabb időtartam következtében mégis jelentős terhelést 112