Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

E tanulmány keretén belül először a 6—10 éves korosztály legfontosabb élettani sajátosságaira, majd az alapvető fizikai képességek élettani jellemzőire és végül mindezek figyelembevételével néhány gyakorlati problémára kívánom a figyelmet felhívni. Természetes, hogy akár a gyakorlatanyag, akár az alkalmazott eljárások tekintetében mindenütt és mindenkor használható receptet adni nem lehet. Nem is ez a célom, de úgy gondolom, ha az általam felvetett problémák csupán gondolatokat ébresztenek azokban, akiknek ezt a munkát végezniök kell, már nem volt hiábavaló a munkám. Abból a — ma már úgy vélem mindenki által elfogadott — tényből indulok ki, hogy a gyermek nem egyszerűen lekicsinyített felnőtt, hanem egy fejlődésben levő ember, akinél ezt a fejlődést a rendelkezésre álló minden eszközzel támogatni kell. Életkori sajátosságok. Mindenekelőtt a gyermeki szervezetre jellemző sajátosságokat vizsgáljuk, amelyeket a mozgásanyag kiválasztásában és a terhelés kialakításában a testnevelőnek feltétlen figyelembe kell vennie. A 6—10 éves gyermek nemcsak méreteiben, de arányaiban is eltérést mutat a felnőtthöz képest. Nagyjából az iskoláskor kezdetére tehető az első alakváltozás szakasza. Az 5—6 éves gyermek még évente 7—8 cm-es növekedést is elér, ami az elkövetkezendő években lecsökken 3—4 cm-re. Ez a tény megmutatkozik a testrészek közötti arány megváltozásaiban is. A végtagok hossza megnő, a testüregek és a fej méretei viszonylagos csökkenést mutatnak, kialakul az iskoláskorra jellemző típus.* A növekedésben jelentős szerepe van a csontrendszernek, mint a szervezet támasztórendszerének. Kialakulásában lényeges változások figyelhetők meg, amelyek a 10. év után még további változáson mennek keresztül a csontosodási folyamat teljes befejezéséig. Melyek a 6—10 éves gyermek csontrendszerére jellemző sajátosságok? — a csontok rugalmasabbak, — a csöves csontok epiphysisei még nem csontosodtak el, — a gerincoszlopnál kialakul a nyaki és háti görbület, — a kézfej csontjainak elcsontosodása még tart, — az ujjpercek elcsontosodása is csak a 10. életévben fejeződik be, — stb. Ezen sajátosságok figyelembevétele a testnevelésben rendkívül fontos. Megfelelően irányított testnevelés segíti a csontozat kifejlődését, míg a túlzott vagy egyirányú terhelés komoly károsodásokat okozhat. Kerülni kell tehát elsősorban az intenzív és statikus jellegű erőgyakorlatokat. A csontrendszerhez hasonlóan jelentős fejlődést mutat az izomrendszer is. Nemcsak terjedelemben és felépítettségében különbözik a felnőt* Kontra György: A fejlődő gyermek. 108