Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

A fizika II. osztályos anyaga az Entwurf szerint főleg kémia: ,,A kémiai vegyülés és bomlás törvényei, a legfontosabb kémiai vegyületek, amelyek ismerete szükséges a többi természettudományi tárgyak megértéséhez vagy érdekes az életben való gyakori alkalmazása folytán" [481. A tanterv ilyen rövid meghatározása lehetővé tette, hogy a tankönyvírók saját elgondolásuk szerint dolgozzák fel az anyagot. Az Entwurf életbe lépte után elsőnek 1851-ben Schirkhuber Móric jelentkezett 1844-es tankönyve újabb, alig átdolgozott kiadásával [5]. Ez korszerű kémiát adott összesen 53 oldalon keresztül, a szerves kémiáról szóló részek rövidségét e tudományág akkori viszonylagos fejletlensége — legalábbis részben — megmagyarázza. 1853-ban Thüringer Ambró adott ki fizika könyvet, amelyben 65 oldalon keresztül a testek ,,belkülönbségének", vagyis kémiájának kérdésével foglalkozott igen színvonalasan és korszerűen. Figyelemre méltó, hogy e tankönyvben már a szerves vegyületek is a kor fejlettségének megfelelő helyet kaptak [49]. A protestáns magyar nyelvű iskolák közül csak a debreceni és a kecskeméti viselhette jogosan a főgimnázium címet, teljesen az Entwurf előírásának megfelelően megszervezett oktatási renddel. E két iskola nem érezte magát elég erősnek ahhoz, hogy önállóan írjanak (és engedélyeztessenek) tankönyvet, hanem felfüggesztve a felekezeti ellentéteket, a piarista Hanák, Thüringer, Schirkhuber és az expiarista Mihálka tankönyveit használták [50,51]. Azoknak az iskoláknak tanrendszeréről, amelyek lemondottak nyilvánossági jogukról, sokkal kevesebbet tudunk. Bizonyára részben ugyanezeket a könyveket használták. Néhány olyan könyvet is megjelentettek azonban, amelyek valószínűleg tankönyvül szolgáltak náluk. A felgimnázium rendszeres ásványtanát Vali Ferenc, a ,,pápai tanintézet nevelés- és vegytan, s természetrajz tanára" állította össze. Ebben az ásványok „vegytani jeleiről" elég részletesen szólt, igaz viszont, hogy rendszere a kémiától idegen. A nemfémeket („nemérczek") pl. így csoportosította: életmű nemzők (O, H, N, C), tűz nemzők (S, Se, P), só nemzők (Cl, J, Br, F), üveg nemzők (B, Si). Ennek ellenére megállapítható, hogy igyekezett a szerző a kémia felfedezéseivel lépést tartani, említi a céziumot (amelynek felfedezése 1803-ban történt), a lantánt (1839), sőt a tévesnek bizonyult ilmenium és pelopium is szerepelt Váli könyvében [52]. Minden valószínűség szerint ugyancsak tankönyvnek kell értékelnünk Fr. Schoedler enciklopédikus művének fordítását, amelyet három nagykőrösi tanár (Jánosi Ferenc, Mentovich Ferenc és ifj. Szász Károly) fordított magyarra [53]. Korszerűsége ellen kifogás nem tehető, sajnos nagyon kevés kémiát tartalmaz. Azt láthatjuk tehát, hogy a gimnáziumok felső osztályainak fizikájában szereplő kémiaoktatás tananyaga általában korszerű volt. Az oktatás azonban már kevésbé lehetett megfelelő színvonalú, minthogy a kémiai felszerelés még a gazdagabb gimnáziumokban is elég szegényes volt. A kecskeméti főgimnázium vegytani szertárának leltára mindössze 16 tételt tartalmazott, s 10 év alatt csak két új bejegyzéssel szaporodott a leltárkönyv [54]. A debreceni református főgimnázium 1860-as évkönyve pe100