Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Budai László: A magyar anyanyelvi struktúrák szerepe az angolnyelvoktatásban

Willam Francis Mackey,

3

3 aki a nyelvtani kontrasztivitás lehetőségeit kutatja, vizsgálódásait négy területen végzi: a) nyelvtani rendszerek (systems), b) nyelvtani struktúrák, c) grammatikai osztályok, d) grammatikai egységek. a) Nyelvtani rendszereiket tekintve a nyelvek nagymértékben különbözhetnek egymástól. Az angol analitikus, a magyar szintetikus, agglutináló nyelv. Az angolban a funkcionális szavak, a magyarban a szóalakváltozás, toldalékolás játszik nagyobb szerepet. Nagyok lehetnek a különbségek az esetek, a számok (egyes szám, többes szám, duális), a személyek, a nemek használatában. Az egyik legnagyobb nehézséget pedig az igerendszerek eltérései jelentik. A grammatikai rendszerek kontrasztív elemzése igen fontos, de megállapításai túl általános érvényűek ahhoz, hogy az elemzés egész folyamatát rájuk lehetne építeni. b) A nyelvtani struktúrák szintjén a szavak és a szószerkezetek (phrases) mondattá formálásának módjairól van szó, de még mindig eléggé általános értelemben. c) A nyelvtani osztályok vagy más szóval beszédrészek (parts of speech) témaköre azt vizsgálja, hogy a nyelvek egy bizonyos jelentést azonos vagy különböző szófajjal fejeznek-e ki. A kontrasztivitás során természetesen erre is fel kell figyelni. d) A grammatika legfőbb egységeinek William F. Mackey a szavakat, a szószerkezeteket (phrases) és a mondatokat tekinti. 3.6. Ha megfordítjuk William F. Mackey elemzési szintjeinek sorrendjét, akkor a fokozatosság elvét érvényesítve, a kisebb egységekből kiindulva haladhatunk a mondaton át a nyelvi struktúrák általánosabb értelmezése, illetve a nyelvi rendszerek leírása felé: — szavak, — szószerkezetek, — mondatok, — nyelvi rendszerek. E fenti sorrend látszólag magában rejti az izoláció veszélyét, és ellentmond a mondatközpontúság elvének. A szavak azonban csak a szószerkezetek tagjaiként fognak szerepelni, és mind a szavakat, mind a szószerkezeteket mondatokba helyezve állítjuk egymással szembe. A mordatközpontúság egyébként sem azt jelenti, hogy a nyelvi elemzés a mondatnál kisebb egységekre nem terjedhet ki, hanem azt, hogy a kisebb nyelvi egységek is teljes jelentésüket a mondatban kapják meg, illetve függvényei a grammatikailag tökéletesen megformált mondatokat fölöslegessé tevő szituációknak. Lényegében csak három szintről lesz szó: — szószerkezetek, — mondatok, — nyelvi rendszerek. 157-