Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom-és a történettudományok köréből - Dr. Lőkös István: Egy Krleza-novella magyar motívumai

JEGYZET 1 A novella magyarul megjelent: Miroslav Krleza: A Glembay család. Bp., 1956. 171—210. 1. 2 Uo. 211—215. 1. 3 Miroslav Krleza: A Glembayak. Drámák. Bp. 1965. 191—296. 1. 4 Miroslav Krleza: A Glembay család. Bp., 1956. 183. 1. 5 Uo. 182. 1. f

i Uo. 184. 1. 7 Uo. 186. 1. 8 Uo. 9 Uo. 187. 1. 1

0 Uo. 1

1 Uo. 1

2 Uo. 188. 1. 1

3 Uo. 171. 1. 1

4 Uo. 176. 1. 1

5 1932-ben, Moj obracun s njina c. könyvében (magyarul: Leszámolásom velük) írja: „Ez a mű döntő, szinte végzetes fontosságú hatást gyakorolt rám. Az eszmei egyenesvonalúságnak vagy egyvonalúságnak a fogalma, annak az eszmei valaminek a titka, amit az oroszok prjamaja linijanak, vagy prjamolinejnostnak hívnak, ez a negyvennyolcas, kossuthi, garibaldista, Bécs-ellenes, osztrákellenes »ébredése« lassanként összeforrt bennem a mi nemzeti romantikánk háború előtti ifjonti ködével, a Supilo Mestrovic, Nazor, Piemont nevekkel, mint ennek a Sturm und Drang korszaknak a szimbólumaival." Miroslav Krleza: Moj obracum s njima. Zagreb, Naklada, pisceva, 1932. 148—149. 1. A magyar fordítást az alábbi kiadványból idéztük: A szomszéd népekkel való kapcsolataink történetéből. Válogatás hét évszázad írásaiból, összeállította és jegyzetekkel ellátta Kemény G. Gábor. Bp. 1962. 798. 1. Az idézett szöveget Tóth István fordította. ^ Miroslav Krleza: A Glembay család. Id. kiadás. 130. 1. 1

/ Mándokyra vonatkozóan lásd: Garay Bajos: A pécsi magyar királyi hadapródiskola története. Pécs, 1939. 138—141. 1. 1

8 Vö.: Miroslav Vaupotic: Biográfsko-bibliograf

ski prikaz zivota i rada Miroslava Krleze. Rijecka revija 1966. 6—7. 417—418. 1.; továbbá: Miroslav Krleza: Moj obracun s njima. Id. kiad. 148—149. 1.; magyarul: A szomszéd népekkel való kapcsolataink történetéből... Id. kiad. 798. 1. 1

9 Miroslav Krleza: A Glembay család. Id. kiad. 177. 1. 2

0 Uo. 2

1 1908—1911 között volt Krleza a pécsi honvéd hadapródiskola növendéke. Vö.: Miroslav Vaupotic: id. m. 417. 1. 2

2 Miroslav Krleza: Iz knjige izlet u Madzarsku 1947. Republika 1953. 12. szám 982. 1. 2

3 Miroslav Krleza: A Glembay család. Id. kiad. 189. 1. 2

4 Miroslav Krleza: Iz knijeg izlet u Madzarsku 1974. Id. h. 982. i. 2

3 Uo. 983. 1. 2

6 Miroslav Krleza: A Glembay család. Id. kiad. 189. 1. 2

7 Uo. 189—190. 1. 2

8 L. erről: Lőkös István: Egy Krleza-novella világa — Temetés Terézvárott. (Kézirat) 2

9 Miroslav Krleza: A Glembay család. Id. kiad. 190. 1. 3

0 Uo. 206. 1. 3

1 Uo. 208. 1. 3

2 Miroslav Krleza: Zászlók. I—II. Bp. 1965. 3

3 Miroslav Krleza: Zászlók. I. id. kiad. 32. 1. 3'' Miroslav Krleza: A Glembay család. Id. kiad. 179—180. 1. 3

5 Miroszláv Krlezsa: Ejtszakának virrasztója. Petrica Kerempuh balladái. Bp., 1959. 3

0 Miroslav Krleza: Előszó Krsto Hegedusic „Dráva menti motívumok" albumához. Lásd: M. K.: Válogatott művei. Kirándulás Oroszországba. Esszék. Bp., 1965, 548— 589. 1. 233-