Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán

évfolyamot már pedagógiai főiskolai évfolyamként indították be. 1948 nyarán két újabb pedagógiai főiskola felállítására került sor. Ekkor jött létre a pécsi és a debreceni pedagógiai főiskola. Meg kell állapítanunk, hogy a pedagógiai főiskolák képzési célja és feladata sem 1947-ben, sem 1948-ban még nem volt világos. Egy volt csupán mindenki előtt tisztázott, hogy ha az általános iskolák oktatásában nem akarnak jelentős színvonal­csökkenést, aikkor mielőbb nagy tömegben kell képezni megfelelően fel­készített szaktanárokat. Erre a feladatra a régi tanítóképzők nem voltak alkalmasak, de nem voltak alkalmasak a tudományegyetemek sem, ahol a felszabadulás előtti arisztokratikus elzárkózás és a tudományos kutatá­sok elsődlegessége még a középiskolai tanárképzést is kissé lebecsülte. A képzési cél tisztázatlansága erősen rányomta bélyegét az első évek munkájára. Kezdetben a főiskolát irányító minisztériumi szervek úgy kép­zelték el, hogy a pedagógiai főiskolák az általános iskolák alsó és felső tagozatára egyaránt képezzenek nevelőket. 1948-ban ennek megfelelően tervbe vették a régi tanítóképzők megszüntetését és pedagógiai gimnáziu­mok alakítását. Feltételezhetően ezt az elképzelést támogatta Faragó László is, a budapesti pedagógiai főiskola első igazgatója, aki a főiskola feladatáról és szervezetéről írt egyik cikkében, 1949-ben azt mondja, hogy „olyan pedagógusok kialakításáról van szó, akik alsó fokú osztálytanításra, felső fokon pedig bizonyos tárgycsoportok szaktanítására nyernek képesí­tést". A főiskolán a képzési idő hat félév volt. A jelentkezők az alábbi szakokra kérhették felvételüket: A/l. magyar nyelv és irodalom—angol nyelv, A/2, magyar nyelv és irodalom—francia nyelv, A/3, magyar nyelv és irodalom—orosz nyelv, B. magyar nyelv és irodalom—történelem, C. földrajz—természetrajz—az ember élete, D. matematika—fizika—vegytan. A B—C—D-szakcsoportokra iratkozott hallgató köteles volt még egy szaktárgyat választani a következőkből: rajz, testnevelés, kézimunka, gaz­dasági gyakorlatok, háztartási gyakorlatok, kereskedelmi gyakorlatok. Ezek szerint tehát a képzés részben kétszakos, részben háromszakos, részben négyszakos volt. A szakok rendszere erőteljes humán, azon belül a nyelvi jellegű képzés túlsúlyára utal. A természettudományos képzés szín­vonala viszont nem lehetett magas. Mindenesetre nehezen képzelhető el, hogy a tanítói munkára való felkészítés mellett a főiskola matematika­fizika—kémia—testnevelés szakos hallgatójának miképpen nyújthatott kielégítő szakképzést. 4

Next

/
Thumbnails
Contents