Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán

kutatás területén egyértelműen arra irányult, hogy a főiskolai profilnak megfelelő kutatási egyensúly helyreálljon intézményeinkben, így az egri főiskolán is. Űg'y érezzük, hogy ez Egerben különösebb problémákat nem okozott, hisz valójában visszatértünk azon helyes arányokhoz, mellyel főiskolánk létrejötte pillanatában az általános iskolai szaktanárképzés érdekében elindult. S a szaktárgyi kutatásokat végzők továbbra is zavartalan dolgozhattak, állami támogatással és sok-sok elismeréssel. A gyors fejlődés eredményeként ma már újra ott tartunk, hogy kutatott témáink mintegy 40 százaléka szaktárgyi jellegű, s az említett országos szaktémák jó hírünket továbbra is megtartották, erőteljesen segítve az általános iskolai szaktanárképzés szakmai profilját. Az eredményes tudományos kutatás intenzitásának egyik fokmérője a tudományosan elismert, kvalifikált oktatók száma, mely többek között az elnyert tudományos fokozatokban és címekben is megmutatkozik. Űgy érzem, nagy hiba lenne, ha a kutatás értékét a kandidátusok és doktorok „darabszámában" mérnénk. Ez épp úgy hibás szemlélet, mint az a felfogás, mely a kutató-oktatót az általa írt tanulmányok kinyomtatott oldala szerint tartja nagynak vagy kicsinek. Mindenesetre az a tény, ha valaki oktatómunkája mellett olyan intenzív kutatást folytat, hogy ennek sikereként tudományos fokozatot vagy címet kap, elismerésre méltó tevékenység és természetesen minősíti is az intézmény tudományos rangját. Főiskolánk 1948-ban alakult oktatótestületében (18 fő) 4 egyetemi magántanár (régi tudományos fokozat) és 10 egyetemi doktor kapott helyet. Mivel az egyetemi doktori cím megszerzését az ötvenes évek elején megszüntették, így számuk egészen 1959-ig új felavatottakkal nem változott. Természetesen közben jó néhány olyan oktató került 1950-től a főiskolai testületbe, akik 1948 előtt szerezték doktori címüket. Egyetemi magántanári címét és igen aktív tudományos tevékenységét méltányolva elsőként kapott kandidátusi fokozatot dr. Hortobágyi Tibor, a növénytani tanszék vezetője, aki 3 év múlva (1955) akadémiai doktori fokozatot szerzett, szintén elsőként főiskolánk történetében. A második akadémiai doktori cím 17 évet váratott magára, amíg dr. Bihari József tanszékvezető személyében megszületett, tantestületünk őszinte örömére

1. A kandidátusi fokozatok megszerzése sem ment könnyen, s 20 év alatt az egri főiskolán dolgozók közül a 10 kandidátus sora így alakult ki: dr. Szántó Imre (1957), dr. Szőkefalvi Nagy Zoltán és dr. Udvarhelyi Károly (1962), dr. Bihari József (1963), dr. Bakos József (1965), dr. Kovács Vendel és dr. Pócs Tamás (1966), dr. Nagy József és dr. Szűcs László (1971). Az egyetemi doktori címek sikeres megszerzése főiskolánk életében 1959-ben vette kezdetét és az új doktorok így következtek: dr. Földi Pál (1959), dr. Nagy József, dr. Pelle Béla, dr. Perge Imre és dr. Zétényi Endre (1961), dr. Légrády Gyula és dr. Szokodi József (1962), dr. Istók Barnabás és Friedrichné dr. Kovács Irén (1963), dr. Kovács Vendel, dr. Nagy Sándor és dr. Vajon Imre (1964), dr. Czakó Kálmán (1965), dr. Király Gyula, dr. Köves József, dr. Lőkös István és dr. Nagy Andor (1966), dr. Annási Ferenc és dr. Nagy József Simon (1967), dr. Suba János (1968), dr. Márkus Jenő és dr. Raisz Rózsa (1969), dr. Béky Lóránd, dr. Bitskey István és dr. 69