Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán

feldolgozásában folyamatosan biztosítani kell a korszerű módszert és az országos általános szempontok érvényesülését. Nem árt ezt így nyomatékos formában is kimondani és megismételni, mert a vidéki kutatásokat mindenkor meg kell óvni a provincializmus és a dilettantizmus komplex szemléletet nélkülöző veszélyétől. Kutatótevékenységünk politikai, ideológiai jellege is számottevő volt. Egy-két évet kivéve, évkönyveink és tudományos közleményeink is folyamatosan közölték tanáraink ilyen témájú dolgozatait. (14 év alatt 38 dolgozat.) Főleg marxista oktatóink, történészeink, neveléstörténeti szakembereink, de a természettudományokkal foglalkozó tanáraink is alkotói voltak ideológiai témájú publikációknak. E kutatások főleg a marxista filozófia néhány kérdésében búvárkodtak, közoktatáspolitikai kutatásokat folytattak, valamint helyi jellegű pedagógusmozgalmak és tanácsköztársasági események hagyatékait dolgozták fel. Foglalkoztak a megyei internacionalisták tevékenységével, de bőven cikkeztek a tsz-mozgalom elvi és gyakorlati kérdéseiről is. Sőt a helyi gyárak, munkásközpontok történetével is szívesen foglalkoztak. Az elmúlt két évtized alatt megyei, járási és városi pártszerveink eredményesen felhasználták és igényelték oktatóink ideológiai jellegű tudományos tevékenységét. Munkáikat kiadták, könyveiket, dolgozataikat több esetben irodalomként jelölték meg. A felhasználható archív adatok szerint az elmúlt 25 év alatt 67 ideológiai, politikai és helytörténeti munka főiskolán kívüli megjelentetésére került sor, melyek a főiskolai oktatók tudományos kutató tevékenysége eredményeként születtek meg. Tudományos tevékenységünk szaktárgyi jellege kezdettől fogva erős oldala volt intézményünknek. Az adatokat 1953-tól ismerve, elmondhatjuk, hogy az 1953—60-ig terjedő szakaszban a kutatott témák fele-fele arányban pedagógiai és szaktárgyi jellegűek voltak. 1961-től kezdődően a kutatómunka szaktárgyi jellege kezdett erőteljesen uralkodóvá válni. S bár e kutatási vonal aránytalan és gyors izmosodása — tanárképző főiskolai szinten, és különösen más területek rovására — sokszor jogos bírálatokra adhatott alapot, de feltétlenül elismerendő, hogy szép eredményeket és elfogadható szakmai sikereket produkált. Rangos és a szakmai tudást erősítő természettudományos kutatások kezdtek meghonosodni, főleg a fizikai, biológiai, kémiai, mezőgazdaságtani és földrajzi tanszékeken. Még egy kicsit az ipari kutatások területére is elmerészkedtünk (kémia, fizika, mg), tudva azt, hogy ez természetesen idegen a mi pedagógiai profilunktól. Néhány kutatási téma kimunkálását egy évtized alatt olyan szintre emeltük, melyben országos hírünk lett, és kezdték „jegyezni" eredményeinket. Ilyen volt: a Comenológia, a Gárdonyi-kutatás, a szerb—horvát irodalom vizsgálata, a spektroszkópia, a kémia-tudománytörténet, az ázsiai és afrikai flórakutatás, a helytörténeti kutatások, hogy csak a leglényegesebbeket említsem. Ez a kiugró, de ikissé egyoldalú kutatási időszak erőteljesen magával hozta az 1956-tól újra polgárjogot nyert egyetemi doktori címek megvédésének lehetőségét és számuk gyors szaporodását. Ez a hat év (1961 —67) 15 egyetemi doktori és 6 kandidátusi sikeres védés időszaka volt. Az 1966-os évben főiskolánk főhatósági irányításában változás állott be. Az új osztály meggyőző és iránymutató tevékenysége a tudományos 68