Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán

osztályidegen családok csemetéi voltak. A főiskolai hallgatóság nagy része — ha nem is eléggé tudatosan — a szocialista rendet tartotta magáénak, de a kívülről is egyre inkább ránehezedő nyomás következtében nem tudott következetesen kiállni a marxista nézetek mellett. Ezt bizonyította a főiskolán 1956.. október 20-án megszervezett első ellenforradalmi hangulatú gyűlés. A íszt. 7-es teremben budapesti ellenforradalmi elemek által — a főiskolai szervezetek mellőzésével összehívott gyűlésen — a hallgatóság az eszmei zűrzavarban nem tudott eligazodni. A főiskolai DISZ-vezetők kiállása viszont példamutató volt, de a diákság hangulata is azt bizonyította, hogy a hallgatóság politikai nevelése nem volt eredménytelen. Az ellenforradalom elkövetkezendő napjaiban is még néhány napon át a főiskola forradalmi érzelmű hallgatói és tanárai tudták befolyásolni a hallgatóság hangulatát, és rajtuk keresztül az első ellenforradalmi tüntetésnél még a város hangulatát is. Az eszmei zűrzavar súlyos hónapjai után főiskolánkon megalakult az MSZMP alapszervezete, amelynek segítségével 1957. március 21-én a KISZ főiskolai szervezete is létrejött. A főiskolai KISZ-szervezet teljes egészében elfogadta a KISZ Központi Bizottsága által kitűzött feladatokat, és alakuló ülésén megfogalmazta, hogy a helyi pártszervezettel együttműködve, a korábbi évek tapasztalatain okulva, azt felhasználva, szilárdan vezeti az ifjúságot a szocializmus útján, és gondoskodik politikai-világnézeti neveléséről. Az 1957 márciusában megalakult KISZ-szervezetnek 36 tagja volt. Az alakuló ülésen 5 tagú vezetőséget választottak, melyben 4 hallgató és 1 oktató vett részt. KISZ-titkárrá Miklósi Margit főiskolai hallgatót választották meg. Az újjászervezett ifjúsági szervezet első feladata a pártszervezet segítségével a fiatalok fejében meglevő eszmeiideológiai zűrzavar felszámolása, meggyőző agitáció segítségével. A fiatalok legjobbjai tisztában voltak a feladat jelentőségével. Lelkiismeretes helytállásuk eredménnyel járt. 1957 őszén a hallgatók már szinte tömegesen jelentkeztek, és kérték felvételüket a KISZ-be. A főiskolai politikai vezetésnek komoly gondot jelentett az ifjúsági szervezet felhígulásának veszélye. A gyors szervezeti növekedés és a konszolidációval együttjáró nehézségek a főiskolai politikai munkában is jelentkeztek. A KISZ-szervezet vezetősége felfigyelt ezekre a hibákra. Számba vette, hogy még mindig gyenge a KISZ-nek a politikai tömegbefolyása. A párt politikája mellett szívből és szilárdan kiállók is csak nehezen vállalják a vitát. Az 1958—59-es év újabb állomása a KISZ-munkának is. 1958—59-ig az össz főiskolai hallgatóság 350 körül mozgott, 1959-től a létszám fokozatosan emelkedett és az 1960-as évek közepére már megközelítette a 700 főt. Ez már olyan létszámmá alakult, amelyben a KISZ-élet mind időben, mind a hallgatói létszámot tekintve jelentős mértékben ki tudott teljesedni. Már bővebb válogatási lehetőség volt arra, hogy a megfelelő KISZifjúsági káderek kiválasztódjanak és a négyéves képzés elegendő időt nyújtott arra is, hogy ezek a fiatalok vezetői képességüket kellő mértékben kibontakoztassák. Az ifjúsági szervezet nevelő, önnevelő munkájának elősegítése céljából hozta létre a főiskolai pártszervezet a KISZ Segítő Tanári Kabi46