Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom-és a történettudományok köréből - Dr. Kávássy Sándor: Latinca Sándor útja a forradalmakig
„A világháborút követő forradalom — írja — elsősorban antimilitarista forradalom volt, s aki ezt a nagy forradalmi átalakulást nem akarja észrevenni, vagy másnak látja, az nem ismeri ennek a nagy társadalmi átalakulásnak, a forradalomnak törvényeit, mely szerint a polgári forradalmat nem a munkásforradalom, hanem a katonai forradalom követi, hogy a militarizmus megszűnése után a munkásforradalom annál könnyebben szervezhesse meg jogos hatalmát." Nyilvánvaló, hogy itt a dolgok jelenségi oldalának egyoldalú megragadásából származó tévedésről van szó. Mégis pozitívuma értékelésének, hogy abban, ha nem is kristálytisztán, de mégis megfogalmazást nyer a permanens forradalom gondolata. A másik figyelemre méltó mozzanat az 1918—19-ben oly élesen felvetődő nemzeti kérdés megoldására vonatkozó javaslata. Ha „Magyarország komolyan veszi az elszakadni készülő nemzetiségek törekvéseit — mondja —, nem kellene egyebet tenni, mint feláldozni a nagybirtokot, »a föld legyen azé, aki megműveli«, s így a nemzetiségi mozgalom nagybirtokos vezetői kezéből kiesne a vezetői szerep, az a román paraszt, vagy szerb paraszt pedig, aki 20—30 hold ura lesz, nem fog soha kikívánkozni egy olyan hazába, ahol legfeljebb a nyomorúság vár reá." 3 4 Ezeket olvasva .nem szorul bizonyításra, hogy aki a nemzetiségi kérdés mélyén is agrárkérdést látott, s azt a nagybirtok felosztásával vélte megoldhatónak, annak az ugyancsak napirenden levő földkérdés megoldásáról sem igen lehettek lényegesen eltérő nézetei. Ha összegezni kívánjuk az eddigieket, s néhány vonással vázolni akarjuk szellemi portréját és politikai egyéniségét, akkor azt kell mondanunk, hogy gondolkodásának alapszövetét a marxizmus alkotta, politikai elképzelései általában a hazai szociáldemokrácia horizontján mozogtak, de voltak pontok, amelyeken túl is jutott azon. Az agrárkérdésben a nagybirtok felosztásának álláspontját vallotta, bár szocialista mivoltánál fogva, már akkor sem lehetett merőben idegen tőle a szocialista szövetkezés gondolata. Szellemi portréja után nem felesleges, ha röviden testi valóságában is megidézzük, és néhány, eddig nem érintett tulajdonságáról is ejtünk egy-két szót. A Kaposvári Megyei Börtön fogoly törzskönyvének adatai szerint 166 centiméter magas volt 3 5; törékeny, Hamburger szavával „vézna" testalkatú 3 6. Haja, szemöldöke, arcbőre barna, arca, álla hosszas, bajuszt, szakállt nem viselt. Szeme kékes volt 3 7. Külseje egyszerű, puritán. „ítélete — ugyancsak Hamburger szavaival •— gyors és biztos volt, cselekedeteiben higgadt, megfontolt, meggyőződésében kemény, megingathatatlan, a proletárság érdekeinek védelmében a végső konzekvenciákig eljutó, könyörtelen." 3 8 A magyar nyelven kívül, a források szerint, a németet, a románt beszélte 3 9, de minden bizonnyal értett franciául is. „Puritánsága, személyes példaadása mindenkire, aki környezetében volt, buzdítólag hatott." Nagyszerű szónok és agitátor volt. „ . . . Belevitte az agitációba — olvashatjuk Hamburgertől — az apostolok fáradhatatlanságát, türelmét, szeretetét, a forradalmár szívósságát, keménységet, meggyőződöttségét, halálmegvetését és fanatizmusát." Majd a szónokot így méltatja: „Beszédei egyszerűek, cikornya nélkül valók, tárgyhoz szólók és 266-
