Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom-és a történettudományok köréből - Dr. Kávássy Sándor: Latinca Sándor útja a forradalmakig

és szolidaritásra ösztönözte. ..Meglátjuk — jelenti ki —, mihelyt a háborús kapitalista jog érvényét veszti, fölemeli fejét a nacionalistának hitt nemzetközi proletariátus, és nem az ellenséges állam proletárjai, hanem a hazafiság leple alatt a legbecstelenebb eszközökkel dolgozó kapitalizmus ellen indítanak kíméletlen harcot." Mérlegelve a röpirat egészét, azt állapíthatjuk meg, hogy gondolati anyagát tekintve, az nagyjában-egészében a szociáldemokrácia szemhatárán mozog. A szerző szociáldemokrata meggyőződéséről tanúskodik az a dedikáció is, melyet az Országos Széchényi Könyvtárban 610648. sz. alatt őrzött példányon olvashatunk: ,,Garami elvtársamnak tiszteletem és nagyrabecsülésem jeléül 1918. nov. 26. Latinca Sándor." Egy ponton azonban — mint arra elsőnek Mészáros Károly hívta fel a figyelmet

2

6 — túlmutat azon. Éspedig annak felismerésében, hogy a nacionalista hullám csak ideig-óráig bódíthatja el a munkásságot, és a kijózanodást a saját uralkodó osztálya ellen kirobbanó, minden korábbinál élesebb osztályharc fogja követni. Ebben, a röpirat keletkezésének időpontjában, csak Lenin és a forradalmi baloldal bízott

2

7. Visszatérve a frontra, fokozódik benne az elkeseredés a háború, s a háborút előidéző társadalmi viszonyok ellen. A szociáldemokrata intellektuelben beérik az elszánt forradalmár. ,,Gyűlölöm a világot, ezt a megfertőzött társadalmi rendszert, amely ide hozott engem" — írja feleségének, Manz Erzsébetnek 1918. május 15-én

2

8. 1918 júliusában Lengyelországba vezénylik

2

9. Aleksandrow városában kapcsolatba kerül az ottani szeszgyár bolsevik munkásaival, és részt vesz szervezkedésükben

3

0. 1918 októberében hazatér, majd tagja lesz a Magyar Nemzeti Tanács Katonatanácsának

3

1. November 3-án a Katonatanács megbízottjaként részt vesz a kőbányai pályaudvar tisztjeinek és legénységének gyűlésén-*

2. Decemberi közgyűlésén a Munkások Irodalmi és Művészeti Országos Szövetsége Somló Dezsővel együtt elnökévé választja

3

3. E minőségében azonban már aligha fejt ki érdemleges tevékenységet, minthogy a forradalom rövidesen más, a gyakorlat szempontjából fontosabb posztra állítja, s hamarosan a fővárosból is elkerül. A forradalom, a változások ismét írásra késztetik. 1918 decemberében Nem kell hadsereg! címmel röpiratot ír. Habár a munka nem jut sajtóhoz, kézirata megérdemli figyelmünket, minthogy ezúttal újra csak olyan írás áll előttünk, mely sokat mond szellemi-politikai arculatáról. Alapgondolata az itt idézett két megállapításban summázódik: A „demokráciának, a népuralomnak nincsen szüksége hadseregre". „Hogy új világot teremtsünk az emberiség számára, el kell törölni a mai militarizmust. . . , és meg kell valósítani a munkások fegyveres szervezetét". A kéziratnak a továbbiakban két vonatkozása érdemel figyelmet. Az egyik a világháborút követő forradalmak jellegének meghatározása. Világosan áll előtte, hogy a forradalom „nem polgári forradalom többé, hanem a katonazubbonyba beöltöztetett nép földrengésszerű megnyilatkozása". A katonaságnak a forradalomban játszott szerepéről azonban arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a forradalom elsősorban antimilitarista forradalom, s mint ilyen, nyitánya, előjátéka a munkásforradalomnak. 265-