Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom-és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József- Szláv eredetű helynevek az ún. Tiszaháti-területen

1299/435: sac. de Charnawoda (Györffy I, 536); 1312: v. Churnauada, pro f-is Johannis de Churnauda (Zichy I. 137); 1332—5 (Pp. Reg. (sac) de Charnoueda, Chornouada (Vat. 1/1, 349, 365). A község neve 1299-ben tűnik fel az idevaló pap nevében. A Káta nembeli Csarnavodai vagy Beregi Gabrián fia János fiainak birtoka, melyet 1311-ben a környékbeli nemesek leromboltak és kifosztottak. Az 1334. évi II. részlet fejében 4, az 1335. évi részlet fejében szintén 4 garas pápai tizedet fizetett papja. Szláv eredetű településnév. Régi Csornavoda ~ Csarnavoda formája még világosan utal jelentésére: szláv cérna ^ cornci 'fekete' -f- voda 'víz' (vö. Lehoczky: Századok VII. 66; ,,A Beregszászon túl, közel a Tiszához, egykor teljesen magyar vidéken fekvő Csaroda helység a XIII., XIV. századbeli okmányokban Csarnavoda-nak neveztetik, azon fekete talajú víztől, mely határában máig is folyik"; Melich: Honf. Mg. 165, 262; Moór ZONF. VI. 17; Stanislav II., 106). Eredetileg tehát vizet, patakot jelentett, s csak később vált a víz közelében épült település nevévé. (Nyh 22). Ez a fekete talajú víz, melynek vízililiomai között csónakázni is lehet, ma a Csaronda nevet viseli. (Idegenforgalom, X. évf. 8. sz.) Gulács (Fehérgyarmati járás. T: 4034 kh. L: 1600). 1327: Petrus, Tyba et Laurentius f-i Teodori de Galach (Zichy I., 296); Tyba f. Theodorü de Gulach (A. II., 307). A község neve 1327-ben tűnik fel idevaló nemesek nevében. (Nyh 50). Az etimológiája vitatott. Nyh szerint talán puszta személynévből való, a régiségben gyakran feltűnő Gula kicsinyítő származéka lehet. Stanislav viszont a Gulácsa helynevet (II., 199) a szláv goli> 'kopasz, puszta, meztelen' származékának tartja. Nyh szerint az ebben levő o aligha záródna u-vá. (Nyh 50). Lónya. (Vásárosnaményi járás. T: 6179 kh. L: 1901). 1270/272/476/580: t-s seu v-s... Lonya et Lonya (W. VIII., 260—2); P. sac. S. Petri et Pauü de Lonha, petrus de Lona, Lonona, Lounia, Lomya (Vat. 1/1, 251, 331, 345, 361). A község neve 1270-ben tűnik fel, de éppen ebből az oklevélből tudjuk, hogy mindkét Lónya Bánk bán vásárolt birtoka volt még a XIII. század elején. Ö vejének, Simonnak adta, akinek magtalan halála után V. István király 1270-ben a Rosd nembeli Endre fia. Mihálynak adományozta tovább. A zempléni archidiaconatusban fekvő Szent Péter és Pál tiszteletére emelt egyháznak Péter nevű papja 1332-ben 8, az 1334. évi íészlet fejében 8, a II. részlet és az 1335. évi részlet fejében 5—5, a II. részlet fejében ismét 8 garas pápai tizedet fizetett. Szláv eredetű településnév: a loviti 'halászni' ige származéka (Lovynja) alkotja (vö. Kniezsa: MR. I., 228, Ujb XXIII., 198; vö. még Stanislav II., 319 és I. 521; lengyel: Lowina, szlovák Lovinobana. Nagylónyánál van egy major: Longtanya < Log (Moór 30); a nazáli o Stanislav szerint a szláv okra utal, még a magyarok bejövetele előtt). A Kis- és Nagy- jelző az eredetileg szomszédos két település egymáshoz viszonyított méretét fejezte ki. 240-