Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom-és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József- Szláv eredetű helynevek az ún. Tiszaháti-területen

Kislónya és Nagvlónva községet 1934-ben egyesítették Lónya néven (Hnt. 1967, 723). "(Nyh 88). Pázmány Marokpapi község (vásárosnaményi járás) határába olvadt falu, melynek emlékét a Pázmány helynév tartotta fenn (1888. térkép, év nélküli [1245—64]); t. Paznan in prov. Bereg (Zichy I., 6). A falu neve 1245—64 között tűnik fel, amikor Razlaus halicsi herceg, IV. Béla király veje e földet a német Izsép fiainak adományozta. Puszta személynévből alakult településnév. A szn. a német Paza -)- man összetételéből való Pázmán (vö. Melich: Száz LVIII., 709—40, MNy. XVI. 125, Nyk. XXXIII., 325—6; Mikes: Mny. XXXI., 292.) Stanislav (II., 397) egy szláv Poznani» személynévből magyarázza a földrajzi nevet. (Nyh 95). Amennyiben puszta szn.-bői Közép-Európában csak magyarok alkottak településnevet, akkor Stanislav nézete nem fogadható el. Tarpa. (Vásárosnaményi járás. T: 8650 kh. L: 3966). 1299: Ladislaus de 'Tarpa sac. (Zichy I., 92); 1332—5/Pp. Reg.: Ladislaus (sac.) S. Andree de Corpa, Torpa, Corpa (Vat. 1/1., 247, 349); 1338/339: Michael de Torpa (Doc. Val. 81.). A község 1299ben László pap nevében tűnik fel, aki mint a Szent András templom papja 1332-ben 8 garas, 1334. évi II. részlet fejében 6, az 1335. évi II. részlet fejében 6 garas pápai tizedet fizetett. Egy idevaló nemes 1338-ban királyi emberként szerepel. A falunév eredetét nem ismerjük. J. Stanislav (II., 522) egy szláv *Trpa személynév átvételének tartja, ilyen képzésű nevet azonban nem tud kimutatni. A község határába olvadt Helmec falu (1854. kataszt, térkép) 1299: Gurk de Hylimuch (F. VI/2; 185). Szláv eredetű településnév: a szláv chl\<mh 'halom' kicsinyítőképzős chl-bmucb származékának átvétele (vö. Moór ZONF. VI., 24; Stanislav II., 211, 226). (Nyh 187). Tiszaadony. (Vásárosnaményi járás. T: 2717 kh. L: 951). 1290/342: t. Odon (Zichy II., 32). Eredetileg Fügedi Farkas birtoka, akitől a Gutkeled nembeli Apaj fia, Apaj ispán és fia vásárolta meg. Ők viszont 1290-ben végleg eladták a Szalók nembeli Szalóki Péternek, 120 márkáért. Neve az ismeretlen származású ősi magyar Adony szn.-bői való. (Kniezsa: MR. I., 191; Kálmán, 172). Valószínűleg a község határába olvadt Galgó falu. 1290/342. t. Golgoua (Zichy II., 32); 1298: v. Gulgo (Zichy I., 89). Sorsa Tiszaadonyéval egyező. A Szalók nembeli Szalóki Mihály fia, Péter birtokolta 1298-ban is. amikor Eszenyi Tamás fiai eszenyi és csapi jobbágyokkal lerombolták a falut. Szláv eredetű településnév. Ugyanabból a tőből való, mint a Galgóc, Galagó ~ Gallagó helység- és dűlőnevek: a szláv Glogovi-, a glog-fr 'som' származékával van dolgunk. Az eredeti szláv g megőrzése arra mutat, hogy a magyarság e nevet legkésőbb a XII. század vége előtt átvette, ugyanis ez idő tájt 16 241