Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom-és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József- Szláv eredetű helynevek az ún. Tiszaháti-területen

SZLÁV EREDETŰ HELYNEVEK AZ ÜN. TISZAHÁTI TERÜLETEN DR. BIHARI JÓZSEF (Közlésre érkezett: 1973. január 4.) 1. A szóban forgó terület az első világháború végéig a régi történelmi Bereg vármegye részét képezte. A megye új határvonalai Csehszlovákia megalakulása után, majd 1945-ben a Kárpátontúlnak SzovjetUkrajnával való újraegyesülése idején alakultak ki. 1.1. Az új határok megvonása után a történelmi Bereg vármegye következő helységnevei kerültek a mai Szabolcs-Szatmár megyéhez: Barabás, Beregdaróc, Beregsurány. Csaroda, Gelénes, Gergelviugornya, Gulács, Jánd, Lónya, Marokpapi, Mátyus, Tarpa, Tákos, Tiszaadony, Tiszaikerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény, valamint 1962 óta a két közös tanácsú község: Fejércse és Hete; összesen 22 község. 1.2. A szlávsággal való közvetlen kapcsolatainknak több mint ezeréves múltja van. Magától értetődő, hogy ezeknek a kapcsolatoknak nemcsak nyelvünkben, hanem egyes helységneveinkben is nyomot kellett hagyniuk. A magyar—szláv kapcsolatok történelmi-művelődéstörténeti hátterének a tisztázásához nagyban hozzájárulhat a szláv eredetű helynevek elemzése. 1.3. Nincs szándékunk feleleveníteni azokat a komoly tudományos vitákat, amelyek akörül folynak, hogy a magyar nép a szlávság melyik csoportjával került még a honfoglalás előtt érintkezésbe, és hogy a honfoglaláskor hol ütköztek a honfoglalók autochton szláv lakosságba. Kétségen kívül áll ugyanis, hogy az általunk megvizsgálandó területen a szlávság nyomait egyes helynevek mind a mai napig őrzik. 1.4. Egyébként is bizonyos helynevek szláv eredetének a megállapítása gyakran komoly nehézségek elé állítja még a legképzettebb kutatókat is. Mező András—Németh Péter Szabolcs-Szatmár megye történetietimológiai helységnévtára (Nyíregyháza, 1972) c. kéziratát a szerzők jóvoltából még e cikkem megfogalmazása előtt megkaptam. Vállalkozásuk elsősorban oktatási célokat szolgál, vagyis az utóbbi időben szép fejlődésnek indult helytörténeti kutatásokat kívánják vele előmozdítani. Mivel azonban a falvak évszázados múltjának a megmutatásával felhívják a figyelmet a települések és nevük régiségi értéké235-