Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán

Nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy a főiskola igazgatósága mikor kapta meg a minisztérium értesítését az Egerbe való költözésről, de július 9-én Némedi Lajos egy levélben már jelzi a költözés tényét, július 11-én pedig már azt jelenti a minisztériumba, hogy az Egerbe való áthelyezést többen nem fogadták el. A 21 tagú tantestületből azonban 14-en vállalták az átköltözést, mert remélték, hogy Egerben a főiskolának kényelmesebb elhelyezése lesz, és remélték azt is, hogy egyéni, lakás- és más problémájuk is megoldódik. A főiskolai hallgatóságnál lényegében véve hasonló volt a helyzet. A hallgatók többsége örömmel vette az átköltözés bejelentését, néhányan azonban nem jöttek át a főiskolával Egerbe. A hallgatóság létszáma ekkor már 116-ról 93-ra csökkent. Ez a csökkenés részben oly módon keletkezett, hogy egyes hallgatók anyagi és más okok miatt lemondtak hallgatói jogviszonyukról, másokat a hallgatói kollektíva távolított el. A 93 főiskolai hallgatóból nem jöttek át azok a főiskolával Egerbe, akik angol vagy francia szakosok voltak, és inkább a debreceni egyetemen folytatták tanulmányaikat, mintsem hogy szakot változtassanak. 1949-től ugyanis a főiskolán modern idegen nyelvként csak az orosz nyelv oktatása maradt meg. 2. AZ ELSŐ EGRI ÉVEK Mielőtt még a főiskola Egerbe költözését megvizsgálnánk, feltétlenül szükséges, hogy néhány gondolattal megvizsgáljuk, mi tette indokolttá Egerben főiskola felállítását, illetve a debreceni intézet Egerbe költöztetését. A felszabadulás után már 1945-ben, a legégetőbb problémák megoldása után a Magyar Kommunista Párt megyei bizottsága tervbe vette Egerben egy egyetem felállítását. Az alapgondolatot az adta, hogy a Lyceumban működött az érsekség fennhatósága alatt egy jogakadémia, és maga az épület az 1760-as években tulajdonképpen egyetemnek készült. A pártbizottság elképzelése szerint a jogakadémiát jogi karrá szerveznék át és bölcsészkarral, valamint természettudományi karral egészítették volna ki. Ily módon Egerben valóban egy háromkarú egyetemet állítottak volna fel. Ténylegesen azonban 1948-ig ez az elképzelés nem jutott túl a tervezgetéseken, és ilyen formában megvalósulására nem sok remény volt. A másik hasonló elgondolás teljesen ellentétes oldalról, a katolikus klérustól indult ki. Ugyancsak a felszabadulás után, 1945-ben egyházi körökben felvetődött egy katolikus egyetem felállításának gondolata, s mivel Egerben itt volt a jogi kar és a hittudományi kar, úgy gondolták, hogy Eger lenne alkalmas egy katolikus egyetem céljaira. Természetesen az iskolák államosítása után ez a terv ugyancsak megvalósíthatatlanná vált, így gyakorlatilag 1948-ig ezek az elképzelések nem realizálódtak. Az államosítások után viszont, 1948—49-ben az érseki jogakadémia megszűnt működni, s bár volt még egy utolsó évfolyam Egerben, de 1949-cel 10