Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán

az itteni jogakadémia hallgatói és a tanári kar egy része Budapestre vagy Pécsre ment tovább dolgozni, illetve tanulni. A felsőoktatási intézmény felállításának gondolata és óhaja tehát elevenen élt Egerben. Találkozott ez az elképzelés a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium elképzelésével is, amely már 1948 őszén tulajdonképpen hat pedagógiai főiskola felállítását tervezte, mégpedig oly módon, hogy a meglevő négy mellett egyet Észak-Dunántúlon, Pápán vagy Győrött, egy másikat pedig Észak-Magyarországon, Miskolcon vagy Egerben kell felállítani. Ennek előkészítése céljából 1949 januárjában Faragó László, a budapesti főiskola igazgatója ellátogatott Miskolcra, majd Egerbe. Miskolcon meglehetősen elszomorító kép fogadta, mert a leendő főiskola céljaira sem épületet, sem megfelelő kollégiumi férőhelyet a város nem tudott biztosítani. Egerben mind az állami, mind a pártvezetők örömmel fogadták egy új főiskola felállításának a tervét. A megyei pártbizottság és a város vezetői a Lyceumot ajánlották fel főiskolai célokra. Eger a korábbi években is iskolaváros volt, az iskolák államosításával azonban több, addig kiváltságos középiskola megszűnt létezni. Egerben tehát mind iskolai, mind kollégiumi szempontból viszonylag kényelmesen lehetett elhelyezni az akkor itt tanuló diákokat. Üresen állt az angolkisasszonyok nevelőintézete, több papi intézmény megszűnt működni, így a város viszonylag könnyen tudott helyet adni a főiskolának. A Lyceumban ebben az időben működött a jogakadémia megszűnő évfolyama, egy kereskedelmi középiskola, az ugyancsak megszűnőben levő tanítóképző intézet és annak gyakorlóiskolája. A kereskedelmi iskolát könnyű volt más helyre áttelepíteni, a tanítóképző pedig megszűnőben volt. A tanítóképző intézetnek csupán ötödik osztálya működött még ilyen jelleggel, az alsóbb osztályok lyceumi osztályok voltak, amelyek csupán érettségi bizonyítványt adtak. A főiskola egri elhelyezése mellett szólt a viszonylag gazdag kollégiumi férőhelyek száma is. A felállítandó főiskola kollégiumi céljaira a helyi szervek két épületet is felajánlottak. Az egyik a Klapka utcában levő ekkori jegyzőinternátus épülete, a másik pedig az érseki tanítóképző Széchenyi utca 47. szám alatti volt internátusa. Ez a két épület közel 300 személy befogadására volt alkalmas, s elegendőnek látszott a főiskolai hallgatók elhelyezésére. Ilyen előzmények után 1949. április 22-én egy fiatal pártmunkás, Laczkó András kapott megbízást az egri főiskola szervezési ügyeinek megindítására. Nem tudhatjuk, hogy már ekkor megérlelődött-e a minisztériumban a terv a debreceni főiskola áthelyezésére, de mindenesetre pár hónappal később már kiderült, hogy az újabb két főiskola felállítását a pedagógus-szükséglet kielégítése nem teszi indokolttá abban az esetben, ha az alsó tagozatra nem a főiskolák képeznek tanerőket, ugyanakkor viszont a meglevő intézményeket nagyobb hallgatói létszám felvételével gazdaságosabban kell kihasználni. Ilyen formában született meg a döntés a rossz elhelyezési körülmények között levő debreceni főiskola Egerbe történő áthelyezésére. A gazdasági okokon túl politikai tényezők is indokolttá tették a főiskola Egerbe való helyezését. Eger erősen klerikális befolyás alatt álló 11