Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán

Engels művei, ezeket rendszeresen tanulmányozták, és ugyancsak rendszeresen olvasták a napi sajtót, amelyet vitakörökön megvitattak, megbeszéltek. A hallgatók kivették részüket az aktív politikai munkából is. A Magyar Dolgozók Pártja Hajdú megyei Bizottsága is elismerően nyilatkozott a hallgatók agitációs tevékenységéről az 1949. május 15-i választással kapcsolatban. A választási agitációban 93 hallgató vett részt oly módon, hogy a megyei pártbizottság megbízásából 14 vidéki várost, illetve községet kerestek fel, ahol a helybeli SZIT-, illetve EPOSZ-szervekkel együttműködve röpgyűléseket tartottak, majd művészeti műsort adtak. Sok helyen házi agitációt is végeztek, utcasorokat jártak végig és agitáltak a Népfront mellett. Május 15-én, a választás napján Debrecenben kultúrműsort tartottak, amelynek sikeréről — és a hallgatók elismerésre méltó munkájáról — a helyi Néplap is megemlékezett. A nehézségek és problémák ellenére 1949 tavaszán úgy nézett ki, hogy a főiskola helyzete rendeződik. Április elején Kánya Mária minisztériumi előadó, aki a főiskolák ügyeivel közvetlenül foglalkozott, arról értesíti a főiskola igazgatóját, hogy a debreceni főiskola 32 álláshelyet kapott főiskolai tanárok, adminisztratív és fizikai dolgozók alkalmazására. Ez végtelenül örömteli dolog volt, tekintettel arra, hogy mindössze két kinevezett tanára volt a főiskolának, a többiek csupán óraadók voltak és más iskoláknál voltak állományban. 1949 áprilisában a minisztérium román nyelvű tanszék felállítását is tervezte a főiskolán. Remélhető volt, hogy az elhelyezési problémák is legalábbis kismértékben megoldódnak. Maga a minisztérium készített egy felmérést a főiskolák objektív körülményeiről és ebben többek között megállapították azt is, hogy a debreceni főiskola elhelyezése az egyetem alagsorában és első emeletén nem kielégítő, és már egy újabb évfolyam felvétele esetén szükséges gondoskodni más oktatási helyiségekről is. A főiskola a minisztériumtól ígéretet kapott arra, hogy 3 millió forintos költséggel egy új kollégiumot építenek számára. Ennek a 250 főt befogadó kollégiumnak az alapjait 1949. május 11-én a Nagyerdő sarkán, a Nagyerdei körúttal szemben lerakták. Ugyancsak a tervek szerint a meglevő Földes Ferenc Kollégiumot más szomszédos épületek felszabadításával és hozzácsatolásával tanulmányi épületnek adták volna át. Kollégium vagy tanulmányi épület céljára megkapta a főiskola a Simonyi utca 12. szám alatti, volt gyakorló gimnázium oktatási épületét is. Ez a kedvező perspektíva lelkesedéssel töltötte el a hallgatókat és tanárokat egyaránt. A hallgatók a májusi választás befejezése után nagy szorgalommal készültek az év végi vizsgákra, a tanárok pedig megkezdték a felvételi vizsgák előkészítését. A felvételi vizsgákon terv szerint 240 új elsőéves hallgatót kellett felvenni az 1949—50-es tanévre. A főiskola tanárai felosztották maguk között Hajdú, Szabolcs, Borsod megyét és Szolnok megyének egy részét, s ezeknek a megyéknek a középiskoláiba kimenve, igyekeztek agitációt kifejteni a főiskolára való jelentkezés érdekében. Ezen munka közben érte a főiskolát a hír, hogy át kell költözniük Egerbe. A június 14-én megtartott tantestületi értekezleten még a nyári vizsgákról, felvételi vizsgákról és nyári szakosító tanfolyamról beszélgettek. Ekkor még szó sem volt az Egerbe való költözésről. 9