Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán

elképzeléseiket. Ezek a kezdeményezések 1949 tavaszára odáig fejlődtek, hogy a minisztérium is szükségesnek látta az azonos szakos oktatók öszszehívását egy-egy főiskolára. Ezek az első szakmai értekezletek március, április folyamán elvezettek oda, hogy eredményeképpen megszerkeszthették az első ideiglenes tantervet, programokat, sőt egyes tárgyakból már jegyzettervek is készültek, és megkezdődött a jegyzetek, illetve tankönyvek írása. A főiskolai ifjúság kezdettől fogva jelentős szerepet játszott az intézmény életében. A főiskolai MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szervezete) irányította a hallgatóság politikai és mozgalmi életét, tanulását és kulturális munkáját. Az kétségtelen tény, hogy tekintettel arra, hogy a hallgatók zöme inépi kollégiumban lakott, a MEFESZ-munka és a kollégiumi munka meglehetősen összefolyt. A hallgatók szabad idejét a kollégium irányította, ugyanakkor annak ellenére, hogy a kollégiumban államilag megbízott igazgató működött, a kollégium belső életét gyakorlatilag a diákság igazgatta. Már az első hónapokban előfordult, hogy a hallgatóság javaslatára a kollégiumból, sőt magáról a főiskoláról is távolítottak el hallgatókat, mert jobboldali, reakciós magatartást tanúsítottak. Az életerős, egészséges főiskolai közösség csakhamar kidobta magából a közéjük nem való elemeket. A főiskola MEFESZ-titkára teljes jogú tagként vett részt a tantestületi értekezleteken, de ott voltak a hallgatók képviselői a fegyelmi bizottságokban, szociális és kulturális bizottságokban is. A főiskolai ifjúság kulturális élete igen jelentős volt. Különösen kiemelkedett a főiskolai énekkar, amelynek a vezetője Csenki Imre volt. Ezekben az években országos, sőt európai hírnévre tett szert a debreceni kollégiumi kórus Csenki Imre vezetésével. Mivel Csenki Imre nemcsak a kollégiumi kórus vezetője, hanem főiskolai énektanár is volt, sok főiskolai hallgató szerepelt a kollégiumi kórusban. Később, 1950-ben ez a kórus lett egyik alapja az állami népi együttesnek. Ugyancsak jelentős helyet foglal el a főiskola működésének első éveiben a főiskolai népitánc-csoport. Tekintettel arra, hogy a ha-llgatók egy részének a harmadik szakja testnevelés volt, a népitánc ezeknek kötelező tárgyként szerepelt. így már 1948 őszén egy viszonylag nagy számú és életképes népitánc-csoport alakult ki, amely 1949 tavaszán már jelentős kulturális szerepet töltött be Debrecen és Hajdú megye életében. Az alig pár hónapos múltra visszatekintő pedagógiai főiskola 1949. március 12-én arra vállalkozott, hogy a központi egyetem épületében egy színvonalas műsoros esttel mutatkozzon be Debrecen város közönségének. Tulajdonképpen ezt a műsoros estet a főiskola bemutatkozásának, akár ünnepélyes tanévnyitójának is tekinthetjük. Ezen a műsoros esten dr. Némedi Lajos igazgató ismertette a főiskola célkitűzéseit, jelentőségét, majd Duró Lajos főiskolai hallgató, MEFESZ-titkár az ifjúság nevében szólt. Az utána következő kultúrműsorban a főiskola női kara és tánccsoportja mutatott be színvonalas műsort. Debrecenben nagyobb létszámmal ekkor mutatott be népitánc-csoport először orosz táncot. Bár az 1948—49-es tanévben a felsőoktatási intézményekben marxista oktatás még nem volt, a főiskolai hallgatók maguk gondoskodtak politikai képzésükről. A népi kollégiumban már ekkor megtalálhatók voltak Marx, 8