Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

Figyelemre méltó ezzel kapcsolatban Klimenko [33] azon kísérletileg is igazolt megállapítása, hogy a szók hierarchikus szemantikai együttesekbe rendeződnek az adott nyelvet beszélők tudatában. Ezen együttesek legkisebb egysége a szemantikai csoport; néhány szemantikai csoport szemantikai mikrorendszert alkot; a mikrorendszerek pedig szemantikai mezőket alkotnak (семантическая группа, семантическая микросистема, семантическое поле)*. Ezen szemantiikai együtteseik egymással szoros kapcsolatban vannak: valamely együttes bármelyik szava felidézheti valamely másik együttes szavát. A szemantikának második, fontosságban talán első kérdése: a szó jelentése. Fabricius — Kovács Ferenc [14/d] a szó másik jelzőrendszer jellegéből vezeti le a jelentést. A szó jelentése e szerint helyettesítő, jelző, felidéző funkciójában van. Ez általában helyes, de a jelentés közelebbi vizsgálata felvet néhány kérdést. Mégpedig: milyen összefüggésben van a szó jelentése a közlésben foglalt információval? A szó jelentéséhez tartozik-e a szövegösszefüggésbeli jelentés, vagy csak az izolált jelentés vonható e fogalomkörbe? A kérdést legárnyaltabban Szeli versz tova [34] vizsgálta. Szerinte az ún. shannoni információ** nem része a jelentésnek, mivel ilyen információt a fonéma és graféma is tartalmaz. A szerző szerint a szemantikai információ sem tartozik a szó jelentésébe, mivel az olyan adatok összessége, amelyek megváltoztatják a vevő (a közlést felfogó) ismereteit a denotátumról, vagyis itt az információ az előző ismeretek függvénye. Ebből az következik ugyanis, hogy 1. vannak semmilyen információt nem tartalmazó közlések, 2. más közlések viszont egyesek számára sok információt tartalmazhatnak, mások számára kevesebbet.*** A jelentés lingvisztikai megállapításánál el kell vonatkoztatnunk a fenti információtól, és csak azt kell vizsgálnunk: milyen tényekről informálja az adott közlés az adott nyelvi közösség bármely tagját bármely denotátumról. Az előző és új ismeretek egybevetéséből származó következtetések nem tartoznak ebbe az információba. A szerző itt a lingvisztikai információ 4 kritériumát sorolja fel. Gondolatmenetének lényege: a jelentést egzakt módon kell vizsgálni. Amikor a jelentésből a szubjektív mozzanatokat kizárja, az ún. értékelő-ítélő szók (оценочные слова) kapcsán viszont elismeri, hogy pl. a 'szép', 'rút' stb. minősítéséhez sok szubjektív mozzanat tapad, vagyis itt az információ az előző benyomások, ismeretek függvénye. Ebben bizonyos ellentmondást látunk. Mellesleg: a nyelv*Az időjáirás szókincse pl. szemantikai mikrorendszert alkot. **

Shannon angol pszichológus nevéből. Olyan információmennyiséget jelöl, amely azt fejezi ki, hogy egy esemény (ilyen esemény lehet a szóbeli közlés is), mennyire növeli ismereteinket valamely jelenségről. Az egyes személyek eredeti ismereteit közben nem veszszük figyelembe. Az 'al' betűsorhoz tett 'm' növeli az „alma" hangsor valószínűségét. Ez a shannoni információ. ***Ez a közlés: „Budapest Magyarország fővárosa" — semmilyen információt nem tartalmaz a tény ismerője számára. Ez viszont: „A magasugró 230 cm-t ugrott" — csak a sportban jártas számára tartalmaz számos új információt (pl. csúcsjavítás, világrekord stb.). 251