Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

lélektant csak az ilyen szók szemantikájának vizsgálatában tartja illetékesnek. A szó önálló jelentését és szövegösszefüggésben értelmét illetően is diametrálisan ellentétes nézetek uralkodnak. SzeMversztova a jelentés fenti négy kritériumából kizárja a szövegösszefüggésben jelentést. Brudnij viszont a szó kontextuson kívüli jelentését kérdőjelezi meg: „Beszédbeli érintkezés közben a használt szók jelentése a szituáció alapján tudatosul. Feltehető-e, hogy az egyén pszichikumában létezik a szó jelentéseinek valamilyen, kontextustól független jelentéssora, amely jelentésekben a szó használható? Kísérletileg az ilyen feltevés nem igazolható" [35]. Brudnij szerint szövegösszefüggésen kívül a szó csak bizonyos szemantikai potenciállal rendelkezik, amely a szövegösszefüggés különböző jelentéseiben realizálódik. Bizonyításképpen hivatkozik a jelentésnek kísérletileg igazolható tárgyra irányultságára ( предметная направленность )' Szerinte a jelentés megállapítása úgy lehetséges, ha a szemantikai mezőt a közlés tárgyra irányultságának, tárgyi kivetítődésének koordináta rendszere szerint vázoljuk fel. A gondolatmenet itt azzal zárul, hogy ki kell dolgozni a tárgyra irányultság jegyeit. A mérés mértékegységének a pelenget ajánlja. Érdekes a kontextus modellálhatóságának gondolata. (Kontextuson ő nemcsak a közölt vagy leírt szöveget érti, hanem a tágabb tárgyi és személyi szituációt is.) Mivel a jelentés a kontextusban tárul fel, ezt kell vizsgálat alá venni. De ahhoz, hogy tanulmányozhassuk, modellálnunk kell (a szó leontyevi értelmében; L. [17/b]). Ez a modellálás a színművészet által adott. Szerinte a szituációk ilyen mesterségesen konstruált egymásutánjában mérhető le, mintegy nagyítólencse alatt, a szó mint jel másmás hatása. A többnyelvűségnek két típusát különböztetjük meg: A) mellérendelt többnyelvűség, ahol a jelrendszer, jel (J) közvetlenül a tárgyhoz (T) kapcsolódik: B) alárendelt többnyelvűség: az anyanyelvi (pontosabban a domináns nyelvi, mivel a legjobban elsajátított nyelv nem minden esetben az anyanyelv), jel a T-hez, a második, harmadik stb. rendszer jelei a domináns nyelvi jelhez kapcsolódnak: A két típus persze nem tiszta formában jelentkezik. Az A és В kapcsolódási típusok egymással keveredhetnek. Tehát előfordulhat, hogy pl. a J

3 valamely elemei közvetlenül a tárgyhoz kapcsolódnak. Tulajdonképpen az A az igazi többnyelvűség. Ez gyermekkori vagy felnőttkori 252