Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

amely nem kapcsolódik hangbeli különbséggel, szintén nem beszélhetünk formáról" [7]. így a forma létezése számára két körülmény nélkülözhetetlen: 1. a kölcsönviszony; 2. a külső és belső oldalban meglevő különbség. Amint tankönyve más részéből (164. §) kiderül, Peterson szerint a szó formáját affixumok, tőbeli flexió, reduplikáció segítségével képezik. így tehát a szó formája a formai tulajdonságokon megnyilvánuló tartalmi különbségként fogható fel. А мечта, .мечтою, книга, кншою instr. sg. végződés nem fejez ki mást, mint а мечтой, книгой. Ezért nem tekinthető formának, csupán а мечтой, книгой hangtani variánsának. Viszont а моюсь, встречаюсь, воспитываюсь formák esetében a jelentésbeli különbség nem kapcsolódik hangzásbeli (fonetikai) különbséghez. Tehát itt sem beszélhetünk visszaható, szenvedő, kölcsönös igéről. Csak arról, hogy a — си formának különféle funkciói vannak. A grammatikai forma elméletéből kiindulva, Peterson kísérletet tesz a morfológia egyik alapvető kérdésének, a szófajok osztályozásának megoldására. A szófajok definíciója és osztályozása a logikai nyelvtudomány alapelvei szerint történt, a logika fogalmainak felhasználásával. A szófajok meghatározásánál a nyelvi jelekből kell kiindulni és tulajdonságaiknak megfelelően kell a szófajokat osztályozni. Az osztályozás alapjául az egyes szavak formális tulajdonságai szolgálhatnak. Az osztályozás alapvető követelménye, hogy a) lényeges formális tulajdonságokat válasszunk ki, b) egy tulajdonság alapján történjék. Ilyen alapvető tulajdonságnak tartotta az oroszban Peterson a szóragozás formáit. Ezt tekintette osztályozása alapjául, hangsúlyozva, hogy ez az elv elsősorban az oroszra érvényes s kevésbé alkalmazható a németre. A francia vagy angol számára egy ilyen alapon történő felosztásnak nem volna jelentősége. A szavak ragozása szempontjából a mai orosz nyelv szavai két nagy csoportra oszlanak: a) ragozható, deklinálható, konjugálható szavak; b) nem deklinálható, nem konjugálható szavak. Ily módon adva van a szavak két nagy oszitálya. A deklinálható szavak a szóragozás formájának megfelelően tovább oszthatók: a) esetforma; b) nem és szám; c) személy és szám szerint ragozott szavakra. Ennek megfelelően a következő felosztás lehetséges: Ragozható szavak Nem ragozható szavak Esetformával rendelkezők человек, мечта, беготня, белизна пять я, ты, он только, вновь, теперь, везде, понять, лечь, избрав, заняв, если, чтобы, иод, перед 219