Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

Nem és szám formával rendelkezők a) csak nem és szám van, добр, хорош, играл, был b) nem. szám eset Добрый, говоривший, написанный Személy és szám fogalmával несу неси скажу скажи Azoknak a szavaknak, amelyek nem változnak és amelyekben nem állapít­ható meg, hogy van bennük egy alapvető és egy formális rész, nincs for­májuk. Peterson a szófajoknak ezt a morfológiai tulajdonságokon alapuló osztályozását többször is bővítette, részletezte, módosította. A szófajok osztályozásának kérdéséhez pedig más műveiben (tankönyveiben) is vissza­tér. Sőt, külön tanulmányt is szentelt a szófajok elhatárolásának. Az itt ismertetett szófaj meghatározásnak az érdeme, hogy nyelvi tényekre épül: a nyelv jelenségeit magából a nyelvből magyarázza. Azon­ban ez a módszer és felosztás (nagy kritikát váltott ki. JA. V. Loja, az orosz nyelvtudomány történetének kutatója, azt kifogásolta, hogy a nyelv tényét önkényes rendszerbe sorolta a formalista vizsgálódási mód. Megemlítik, hogy ebben a szófaji felosztásban a) a nem ragozható szavak osztályába különféle szavak kerültek: a nem ragozható депо főnév, az igék infinitivusai, a határozó sza­vak (хорошо), az indulat-szók (ax),a kötőszók, praepositiók stb. b) a főnevektől elválasztották a nem ragozható főneveket, az igéktől a határozói igenevet, a múlt idő formáit [8]. Valószínű, hogy a szófajok formális felosztását élesen bíráló megjegyzések, amelyek helyesen mutattak rá a klasszifikáció belső ellentmondásaira, késztették arra Peters ont, hogy más szófaji felosztást adjon. Tudományos munkássága késői szakaszában újra visszatért a szófajok osztályozásának kérdéséhez. Ebben a tanulmányában azonban a formális osztályozás elvei második helyre szorultak. 6. Peterson nagy figyelmet fordít a mondattan problémáira is. Fel­vázolja a mondattan történetét, miközben hangsúlyozza, hogy A. Diskolos a mondattan feladatát a nyelvi tényekből kiindulva határozta meg. Apol­lonius Diskolos arra kívánt választ kapni, hogyan kapcsolódnak a szavak mondattá. Ezt a — Peterson szerint — helyes kiinduló pontot a középkor tudománya torzította el, amikor a mindenben általánost kereső tudósok, a mondattanban az általános gondolkodás kategóriáit keresve, meghonosít­ják a logikai szemléletet. A logikai sémáktól a nyelvtudományt J. Ries és F. Fortunatov kutatásai szabadították meg. Peterson a mondattant úgy 220

Next

/
Thumbnails
Contents