Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

1. Célmegjelölés a) Mielőtt a program elkészítéséhez hozzáfognánk, meg kell jelölni az elérendő teljesítményt. Ki kell választani az anyagot, tartalmi elemzést kell végezni. A tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva, a tananyag nehézségi foka alapján az elérendő teljesítmény érdekében döntünk a tananyag tagolásáról, a tanulási részcélokról. b) Az iskolai tantervi követelményeket az átlaghoz, a közepeshez mérik. Programunkat mi is a közepeshez méretezzük, de eljárásunk akkor hatékonyabb a hagyományos oktatásnál, ha a tanulók legalább 90%-a eredményesen végez a tananyaggal. c) A kitűzött feladatok egy részét a tanulók lehetőleg önállóan végezhessék el. Ugyanakkor a közös munkában is legyünk tekintettel az egyéni adottságokra. Az önálló munka jobban biztosítja a tanulók aktív részvételét az oktatási folyamatban. d) Olyan programot kell összeállítani, amely biztosítja a tanulók aktivitását. Gondoskodni kell a már megismert tananyag alkalmazásáról, felhasználásáról, ez ugyanis növeli a tanulók érdeklődését. e) Biztosítani kell a tanulók rendszeres és gyakori tájékoztatását a végzett munkáról, eredményeiket értékelni kell. A gyakori és rendszeres tájékoztatás a megerősítést jelenti. f) A program elkészítésénél alkalmazzuk a kis lépések elvét, de kerüljük a fölöslegeseket, s csak annyira tagoljuk az anyagot, hogy továbbhaladásunk biztosított legyen. g) A programozott tananyag elsajátítása is csak értelmes tanulással történhet. S bár az automatizációval kapcsolatosan tudjuk, hogy milyen nagy szerepe van a drill gyakorlatoknak, szükséges hangoztatni, hogy ezeket is csak az aktív reagálás elve alapján végezhetjük. Sokféle példát kell hoznunk, sokféle helyzetben. Minden helyzet képezzen valami új elemet is. Legyen képes a tanuló ezt az újat az összefüggésbe vagy az egészbe beilleszteni. h) Programot csak úgy készíthetünk, ha biztosítjuk nevelési feladataink végrehajtását, és nem szorul háttérbe a tanulók személyiségének nevelése. i) Ahol lehetséges, algoritmikus folyamatokként írjuk le a tanár és a tanulók azon tevékenységeit, amelyek kimerítik az algoritmikus folyamatok követelményeit. j) Vannak olyan folyamatok, amelyek algoritmikusán nem írhatók le, és vannak olyan oktatási feladatok, amelyek nem programozhatóak. Ne akarjunk az ésszerűség határain túl is modernek lenni. Módszerünk csak a hagyományos pedagógiai eljárásokra épülve lehet eredményesebb. A programozott oktatással foglalkozó módszertani és lélektani szakemberek a hosszas kísérletező munkából néhány igen lényeges következtetést vontak le a gyakorlati munka számára is. Ezeket a tapasztalatokat a programok elkészítésénél messzemenően figyelembe vettük, éspedig: 96