Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

hogy Egerben megalakult a Köznevelők Szabad Szervezete [4], A szabad szervezeten szakszervezetet kell értenünk. A szakszervezet létrehozásának előkészítő munkálataiban fontos szerepe volt az MKP városi szervezetének és a nemzeti bizottságnak [5]. Az alakuló ülésen sok pedagógus megjelent. Az összegyűlteket Csirmaz Dezső, az MKP megyei titkára üdvözölte. Majd Karclos László, az MKP helyi szervezetének vezetőségi tagja hosszabb beszédben fejtegette a pedagógus szakszervezet megalakításánaik fontos­ságát. Vázolta, hogy a felszabadulás lehetővé tette egy új, haladóbb társa­dalmi rend megteremtését Magyarországon. Ennek egyik fő feltételét a magyar társadalom demokratizálásában jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy ,,ez a feladat hárul a köznevelőkre is, s e feladat teljesítését kívánja szol­gálni a Szabad Szakszervezet . . ." Az alakuló ülésen megválasztották a szakszervezet vezetőségét is. Elnöke dr. Tóth József jogakadémiai dókén lett. Titkára Ebergényi Tibor kereskedelmi iskolai tanár és Kállay István állami elemi isikolai igazgató. Jegyzővé Virágvölgyi Béla középiskolai tanárt választották. Később a ket­tős titkári funkciót megszüntették, és csak egy titkárt választottak. Az egri szervezet titkári funkcióját hosszú ideig Darvas Andor gimnáziumi tanár töltötte be. A szakszervezeti csoport vezetőségének összetétele azt mutatja, hogy a szakszervezet összefogta az alsó-, közép- és a felsőfokú iskolák nevelőit. A felszabadulás előtt ezzel ellentétes szervezési elv érvé­nyesült, az egyes iskolatípusoknak megfelelően differenciálódott. Akkor különféle egyesületekbe tömörültek az alsó-, közép- és felsőfokú taninté­zetek tanítói és tanárai. Ez erőiket szétforgácsolta és merev válaszfalat vont közéjük. Az alakuló ülés végén dr. Tóth József így summázta a nevelök fel­adatát: ,,A köznevelői rend akkor találja meg igazán önmagát, s akkor teljesíti maradéktalanul Oktató-nevelő hivatását, ha mindenek előtt ön­maga mélységes demokratikus szellemmel van telve, s ha másfelől ezt a szellemet impregnálja a rábízott ifjúságba" [6]. A megye másik városában, Gyöngyösön, 1945. június 21-én alakult raeg a helyi pedagógus szaíkszervezet. A megalakulást június 12-én elő­készítő megbeszélés előzte meg. A június 21-i alakuló gyűlésen sor került a vezetőség megválasztására és a program elfogadására. A pedagógus szakszervezeti csoport elnöke dr. Csengő Nándor, gimnáziumi igazgató lett, a titkára Bán Imre gimnáziumi tanár. Programjukban így jelölték meg a szakszervezet feladatait: ,,A magyar nevelői kar erkölcsi, anyagi érdekeinek védelme, a tiszta demokratikus szellem mélyítése az iskola életében, az iskolai reformok megvitatása, a közéleti tisztesség, a munika védelme, a képesség érvényesülésének biztosítása, az iskolán kívüli ne­velés munkálása, a nevelői munka megbecsülésének mélyítése, a szegény tehetséges tanulók tanításának támogatása, a pedagógiai kar bekapcso­lása a demokratikus közéletbe" [7]. A megye községeiben 1945—1946 folyamán mindenütt létrejöttek az iskolákban a helyi szakszervezeti csoportok. Ezzel párhuzamosan kialakult a járási és a megyei vezető szervezet. A pedagógus szakszervezet első me­gyei titkára Eördögh Ernő tanító volt. Őt 1945-ben az MKP megyei szer­vezete is támogatta a titkári funkcióval való megbízásban. Amikor Eör­8

Next

/
Thumbnails
Contents