Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

ciögh Ernőt a szakszervezeti központ Budapestre vitte, Tanner József volt egerszalóki tanítót bízták meg a megyei titkári teendők ellátásával. Tanner lelkes híve volt az új típusú iskola és az új típusú nevelő for­málásának. Harcos cikkeivel is szolgálta a haladó szellemű köznevelés ügyét. A tanév küszöbén című cikkében például ezeket olvashatjuk: ,,Mi hiszünk a tanítóság erejében, tudásában, jó szándékában. Tudjuk, hogy elérjük a kitűzött célt. Tudjuk, hogy új szellem járja át az iskolák ter­meit, a tanév kezdetén új alapokon, új pedagógiai munka indul... de tudjuk a nevelés terén is vannak akadályozó erők. A múlt akarói. Ezek­nek Gallilei szavait idézzük anélkül, hogy esküjét is elmondanánk. És mégis mozog a föld . . . Hinni, hinnie kell {a nevelőnek) — a demokrácia szépségében, tisztaságában, a kezdeti nehézségek ellenére is." Tanner Józsefet 1947. január 1-én 6 hónapos pártiskolára küldték. Helyettesítésével a Pedagógusok Szakszervezete Országos Központja Sályi János gyöngyösi nevelőt bízta meg. Majd amikor Tanner Józsefet a fel­sőbb pártszervek más beosztásba helyezték, felmerült a megyei titkári állás rendezésének kérdése. Ez annál is inkább fontos volt, mert a peda­gógus szakszervezetre újabb nehéz feladatok megoldása várt. Például az általános iskola teljes kiépítése, az egységes állami általános iskola meg­teremtése, az új tankönyvek bevezetése stb. Az eddigi megyei titkárok mivel sok más egyéb elfoglaltságuk volt, nem tudtak a pedagógus prob­lémák minden ágával foglalkozni. Szükséges volt egy olyan megyei titkár választása, aki idejének nagy részét a megyei nevelők ügyével való fog­lalkozásra fordítja. 1947 tavaszán két jelölt volt a megyei titkári funkció­ra. Az egyik Sályi János, aki már 1947. január 1-től megbízott megyei titkár volt, a másik Özcly Béla, az Egri Érseki Tanítóképző Intézet Gya­korló Iskolájának tanítója. Sályi megválasztását támogatta az MKP me­gyei szervezete és a haladó szellemű tanítóság, Ózdy Béla mellett pedig az Egri Érseki Tanítóképző és a konzervatív vallásos nevelők kardoskod­tak. Végül is a haladó erők kerültek ki győztesen, és Sályi Jánost válasz­tották meg [8], Ö 1949-ig töltötte be a pedagógusok szakszervezete megyei titkári funkcióját [9], A felszabadulást követően egyik legsürgősebb feladat volt a nevelők demokratikus szellemű átképzése. Meg kellett ismertetni a nevelőkkel a kialakuló új társadalmi rend vezérlő eszméit és célkitűzéseit. Különösen fontos volt ez megyénkben, ahol a felszabadulás előtt az iskolák több mint 80 százaléka egyházi kézen volt, s a nevelők körében igen széles körű volt a klerikális befolyás, a vallásos világnézet hatása. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1945 tavaszán 56002/1945. VKM sz. rendeletével kötelezővé tette országszerte a nevelők átképzésé­nek megkezdését. Indulásként 4—6 napos átképző tanfolyam szervezését javasolta. A miniszteri rendelet végrehajtásában alapvető szerepet szán­tak a pedagógusok szakszervezetének és a nemzeti bizottságoknak. A ha­ladó szellemű nevelők a sajtó lapjain is hangot adtak az iskolai nevelés és a nevelők átformálódása fontosságának. Darvas Andor, az egri csoport titkára az Igazság című lap 1945. április 8-i számában Iskola és szellem című cikkében például így írt: ,, . . .köznevelésünk sürgős és alapos át­szervezésre szorul" [10]. A nevelők átképzése Egerben indult meg először. 9

Next

/
Thumbnails
Contents