Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

warm' stb. és a kauzatív tápáyati. így a következő fejlődést rekonstruálhatjuk: topiti (I.) 'melegít, olvaszt' to(p)noti 'melegszik, olvad', és a közbeeső, olvad -* intr. 'vízbe fullad'; azután a íofp)noíi-ból másodlagos jelentésben topiti (II.) tranz. 'vízbe fullaszt'; mint kauzatívum már apofónia nélkül származott. Mai orosz: топить (rto-, у-). 10. uciti •— 'lehren, belehren, ermanen'; a vyknoti 'lernen'-ből; vö. litv. intr. jíinkstu, jiinkau, jünkti 'gewohnt werden, sich gewöhnen' és kauz. intr. jaukinti (Trauitmann [18] 335.). Orosz: учить. 1.12. Az -iti típusú műveltető igék hosszú ideig produktívak voltak a szlávban, a balti-szláv nyelvekben irodalmi alakban is megmaradt — inti formában; a germánban, a gótban: -jan. 1. baziti 'kívánni' (ukr., or., cseh) bezati. 2. daviti 'megfojt, elfojt' ^ duti (*dovo/dujo). 3. galiti 'átölel, cirógat' *goléti (litv. galeti). 4. *kvéliti 'sújt, pusztít, sanyargat'. Öszláv: ras-cveleti; műveltető: *kviliti 'búsul, bánkódik, szomorkodik'. Ószláv: cviliti; szlován• civiléti; szerb-horvát: cviljati; lengyel: kevilic. Germán kölcsönszóról van szó* *kivelo; óholland: quata — szenvedés (vö. német: quälen) < óholland gyök quélan ^ szenved. A szlávban a gót zárt [é]-ből [-i-] lett, s így a kvil alapján kialakult egy kvéliti műveltető. 5. otuzditi — 'elidegenít'. Orosz: отчуждать/

отчудить. A szláv a *tjud~ ot a germánból kölcsönzte. Melléknévi alakot is kialakított belőle: *tjudji. E származék melléknév alapján kifejlesztett egy műveltetőt: *tudjiti és a déli alapú ószlávban stuzd- a stuzd- alapján. Természetesen, a *tjudji és *o-tudjiti ellentétek a *tend és a *fcand-ból. Az ószláv stuzdi és o-stuzditi nem maradtak fenn, de rekonstruálhatók a melléknévi alakok ingadozásai alapján. (Vö.: *tjudj~, *tudj és ószláv stuzdi.) Az -iti csoport analógikusan kiterjedt a következő esetekre is: 6. sux'b-* susiti/si'Xnoti 'szárít'. 7. slep

rb~> o-slépiti/o-slbpnoti 'megvakít'. 2.13. A csillagos formák nem bizonyítottak az óegyházi szlávban. Ezekben az esetekben az elsődleges származási alap egy melléknév, amelyből szabályosan képezték a tranzitív -iti- csoportú igét. Aztán analógiás úton ehhez járult egy -noti csoportú intranzitív ige; az apofonikus (ablautos) 0-fok bekerülése az új analógiás intranzitívak közé meggyőzően bizonyítja az adott képződmény igen régi voltát. 1.14. Mindössze egy szabály bizonyos a régi szláv kauzatívumok esetében. Általában mind intranzitív

/durativ, Degresszív értelemben állapotot jelentő alapigéből származik, ezért egytárgyas igék. Kéttárgyas ige az óegyházi szlávban kevés van. Néhány példa: noziti 'átjárat, átszúrat'. pojiti, traviti 'haraptat' és uciti 'tanul'. A fenti igék közül csak a pojiti és traviti származtak valóságos tranzitív igéből szabályos transzformációval (alapige: piti — truti): Konj

ь pijetu oodo —

т—> *pojit'i> konja vodojo. A másik kéttárgyas kauzatívum (noziti és uciti) intranzitív igéből származott, amely egy közvetett (indirekt) tárgyat foglal magába és ugyanolyan formában egy másik tárgyat: ni>z(n)oti -f- dativusz v. prepozíció -fakkuzativusz; vyknoti -j- dativusz noziti -j- 1. tárgy (akk.) 4- 2. tárgy dat. vagy prep. + akk. (uciti -f- 1. tárgy (akk.) -f- 2. tárgy dat. 450