Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

LI5. A szláv kauzatívurnok története nem ér véget az örökölt indoeurópai *vortiti típus produktivitásának a kihalásával. Űj igék képzésének állandó forrása az indoeurópai nyelvekben a névszók, vagyis az új igék denominális származékok. A kauzatívurnok denominális képzése V caus. II. igéket eredményez. Ez a képzés a mai szláv nyelvekben is produktív. Az alábbi példák is ezt bizonyítják. 1. bogat"i> 'reich' — 'gazdag' o-bogatiti 'reich machen' bogatiti se 'sich bereichen'; (a kauz. tranz *bogatiti alapján bogatéti 'reich sein', 'reich werden'. Orosz: обогатеть. 2 кгёрь/кгёръкъ 'stark, kräftig' krépiti 'kräftigen, stärken' (másodlagos reflexum is krépiti s? — 'stark sein'; u-krépeti 'stark, kräftig werden'; orosz: укрепить. 3 пётъ 'stumm' o-némiti 'zum Schweigen bringen'; o-néméti 'stumm werden, verstummen'; orosz• онеметь. 4 sla-Ьъ 'schwach' o-slabiti 'schwächen, lähmen'; o-slabéti 'erschlaffen. schwach werden'; orosz: ослабеть 5 zestok'i 'hart, rauch' o-zestiti (egy fiatalabb o-zestociti is) 'hart machen, verhärten'; o-zesteti 'hart werden' Már az egyházi szlávban észrevehetjük a versengést az obogatiti típus és a másodlagos reflexív intranzitív obogatiti se típus között. 2.16 Az -étií-éjo típusú intranzitív denominális igéknek a pótlása megfelelő reflexív -iti se típussal (ellenpárral), amely típus az -iti denominális kauzatívumokon alapszik, elvezet bennünket a szláv kauzatívumok fejlődésének harmadik fokozatához (V caus. III.). Ezek az igék az alapul szolgáló reflexív ige dereflexivizációjának tekinthetők. Valószínű, hogy ez a típus prehisztorikus. A V caus. III. kialakulását az ősszláv zeniti sej zeniti párral illusztráljuk: zena 'asszony/feleséig' zeniti se — 'asszonyt, feleséget szerez magának' zeniti(kogo) 'szereztetni valakivej magának asszonyt, feleséget', megnősíteni valakit. Transzformációs interpretációval: zeniti kogo — délati da se fcbío zenzii-, ahol a kauzatív tranzitív zeniti-'t a reflexív-intranzitív zeniti se-vel lehet magyarázni és nem megfordítva (vö. óegyh. szláv: o-zeniti se: ozeniti. 2.17 Peskovszkij a V caus. III reflexív alapigéiről a következőket írja: „Значение этой рубрики определяется из того значения, которое имею) эти глаголы без надстаг.ки -sja. Они обозначают тогда действие, изменяющее душенное состояние того предмета (лица), на который оно направлено (сердит удивляет, умиляет и т.д.). В глаголах же с -sja показано, что ото изменение душевного состоянии происходит как бы само собой, в самом деятеле. Сер дится — это значит, что человек испытывает то самое состояние, которое ое производит в другом, ко ívta его сердит." [20.. 130—131.] A fenti megállapítás transzformációs alapgondolata szerint a tranzitív сердить stb -t értelmezzük az intranzitív-reflexív сердиться alapján é; nem megfordítva 2.18 Orosz példák a reflexív —* Icauzatív (III.) sémákra: 1 возмущаться — 'felháborodottnak, megbántottnak lenni' возмущать. 2. волноваться — 'idegesnek, ingerültnek lenni' волновать. о. утешач i.cij — 'megvigasztalódni' утешать stb 29* 451