Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

pa "== szenvedő (patient) Од — a közvetlen (direct) tárgy Oj = a közvetett (indirect) tárgy —• = a szintokhka/ valencia irány a a mondai névszói /nominális/ komponenset között ß ^ - a transzformáció iránya a szintaktikai valencia iránija a mondai igéje és a r?<kv$zo/ komponenset közölt A íö tényező a másodlagos műveltetőkben is ugyanaz, mint az elsődlegesekben: új „szereplő" i.nefljelenése a verbális ..színen

1', azaz új „cselekvő" alany is szerephez jut. amely száműzi az alapul szolgáló tranzitív ige alanyát a közvetlen tárgy (direct object) szerepébe Közben az alapul szolgáló tranzitív ige elsődleges (közvetlen) tárgya hátra szorul a közvetett tárgy (indirect object) helyére. 2.3 Az összes indoeurópaival foglalkozó nyelvészek észrevették azt a tényt, hogy a uordhéie-ti<*iiérdhe-tai típusú müveitetők közösek, de csak az indoirániban. különösen pedig a szanszkritben és a germánban bizonyultak produktívnak. A szóban forgó müveitetők produktivitása az indoeurópai nyelvek e két ágábah kölcsönös viszonyban van a *uordhéíe- östipus elsődleges iteratív jelentésének a hiányával, míg más indoeuropai nyelvekben a fentebbi müveitetők produktivitásának a hiánya a :

:uordheie- östipus iteratív jelentésének a meglétével es produktivitásával van kölcsönös viszonyban. (Vö.: Kurylowicz [12] 87). Természetesen, a fentebbi megállapítás nem jelenti azt. hogy ne találhassuk meg ezt a típust kauzatív jelentéssel a .szlávban. a görögben stb Produktivitásuk tereli azonban az egyes nyelvekben eltérések mutatkoznak. 1.9. Kurylowicz [12] és V. Zirmunskij [14] az óind (szanszkrit) és a germán nyelv műveltető igéit újabban kimerítően tárgyalta. Az elemzett példák alátámasztják azt a hipotézist, hogy még a szanszkritban és a germánban előforduló másodlagos (detranzitív) műveltetők is magyarázhatók úgy, mint a passzív (óindiai) vagy medio-passzív (germán) igeformák származékai. Ilyen értelemben az X vizel iszik mondat lexikailag egyenlő Y X-szel vizet itat mondattal. (Vagy: inni ad. inni hoz.) A latin doceo, moneo etimológiai kauzativum után kettős akkuzatívusz áll (moneo aliquem aliquid, doceo aliquem lite ras aliquem discit literas). Más nyelvekben is kimutatható ez a konstrukció: német lehren jemanden etw.; orosz: учи п. кого-л. говорить; magyar: tanítani vkit írni Hogy a kettős akkuzatívusz szerkezete a másodlagos kauzativum után mennyire közös indoeruópai (prehisztorikus) jelenség, kérdéses marad. Valószínű, hogy csak a másodlagos kauzatívumok után áll szabályos kettős akkuzatívuszos szerkezet. 448