Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

elképzelése szerencsésen esett egybe a vizsgaterem mennyezetképének eszmei előkészítésekor. A püspök elgondolása értelmében ezen a freskón kellett érvényre jutnia a korabeli tudományos és felvilágosult gondolkodás eszményének konkrét és mindenki által érthető, valóságnak megfelelő jelenetekben, az egyes tudományokra jellemző attribútumokkal. A kompozíció eszmei és képi középpontjaként az isteni gondviselést jelölte meg, „durch welche die Wissenschaften in Erlau Theils eingeführet worden, theils Gelegenheit gegeben ist die übrigen zu lehren", — azaz: amely Egerbe a tudományokat eljuttatta, és amely által mások tanítására alkalom adatott. A püspök úgy kívánta, hogy a Teológia, Jog, Bölcsészet és Orvostudomány, valamint a többi tudomány és művészeti szak vegye körbe a központi eszmét, értelmes, világosan körvonalazott, allegóriáktól és barokkos kavargástól mentes képsorban. A szobrászat jelenetnél például előírja, hogy a valóságnak megfelelően jelenítse meg „mit einem Lehrmeister in Teitschen gleid wie sie pflegen in der arbeit zu seyn mit gesellen und ungarischen Lehr Jüng", — azaz: egy tanítómester német ruhában, ahogy a munkában szokott lenni, munkatársakkal és egy magyar tanulóval. Részlet a Négy Fakultás c. freskóból Sigrist minden tekintetben igyekezett követni megrendelője elképzeléseit, és felhasználva Guglielmi bécsi egyetemi mennyezetképének eredményeit, az új, áttekinthető képszerkesztési módot alkalmazta. A tükör438