Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

mennyezet nagy, üresen hagyott középső területén a kékes-rózsaszín áttetsző égboltozatra az isteni fényesség sugarait árasztotta el. A képmező szélein hullámos párkányon végigfutó lépcsős emelvényen ritmikus tagolással helyezte el a művész a különböző csoportokat és eleven, változatos mozdulatokkal kapcsolta össze az egyes részeket. A négy fakultás, a teológia, jog, bölcsészet és orvostudomány csoportjai a négy oldalon központba kerültek és környezetükbe csoportosította a velük kapcsolatba hozható rokon tudomány- és művészeti ágakat. A portrészerűen jellemzett figurák erős rövidülésben, a perspektíva törvényei szerint foglalják el helyüket a térben, kifejező, lendületes mozgásuk minden pátosztól mentesen, célszerűen irányul tevékenységükre, ugyanakkor kompozíciós szerepüket is kitűnően betöltik. Az öltözetek a hazai szokásoknak megfelelőek, amelyről a művészt Eszterházy titkára pontosan és szakszerűen felvilágosította. Részlet a Négy Fakultás c. freskóból Bár a püspök kívánsága szerint Sigrist „ne annyira művészi ességre törekedjék, mint inkább arra, hogy minden felismerhetően legyen ábrázolva", a mennyezetkép mégsem lett száraz és tudálékos alkotás, hanem gazdag változatosságú, rokokó frisseségű mű. Kolorizmusa ragyogóan festői. Az előtérben itt-ott szinte nyers erővel ütköznek össze a színek. Felfelé, a távlati hatásnak megfelelően, fokozatosan mérséklődnek a tónusok egészen a légiesen könnyed, gyöngéden halvány kék, lilás és aranyos mennyboltig, ahol megnyílik az ég és a végtelenbe ragadja a tekintetet. 439