Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

szakításokkal. 18. és 20-án 5- és 6-os erősségű vihar futott át a térségen, ami a gyümölcsösökben és a még lábon álló kalászosokban kárt is tett. A feljegyzések említik, hogy 9-én Bátor községben 89 mm-es maximális csapadék esett. Egerben 10-én volt nagyobb esőzés, a mennyisége 29 mm-t tett ki. — A napfényes órák száma 240, ami csupán 50-el maradt el a várhatónál. Augusztus. Folytatódott a borult, csapadékos időjárás. A hőmérsékleti középérték 20,0 fok, a törzsértékből 0,3 fok hiányzott csupán. A 17 csapadékos, ebből 10 zivataros nap miatt a strandolok nem élvezhették a nyaralást. Egyetlen hőségnap 1-én adódott. Mellette a hónap első felében több nyári napot jegyeztek fel, ezek azonban esőzésekkel, zivatarokkal tarkítottak. 6-a 25 mm-es csapadékmennyiséget hozott, jégesővel párosulva. A jégeső 9-én megismétlődött, ez kárt is tett a szőlőben. Augusztus második felében már csak hideg légtömegek érkeztek, a hőmérsékleti görbe lefelé hajlott. Egerben, de megyeszerte emlékezetes marad a 18-i felhőszakadás: 44 mm eső zúdult a városra, a környékre hasonlóan. A tűzoltóság egész éjjel riadókészültségben volt. Kilenc helyre kellett kivonulniok, ahol lakásokat, üzemeket kellett menteni a vízbetöréstől. Legsúlyosabb volt a helyzet az eger-felnémeti cementlap-üzemben, ahol az Eged-hegy oldaláról lezúduló víz elárasztotta az üzem belső területét s a lakótelepet. Az üzem mélyen fekvő udvarán 2 m magasan állt az árvíz. — A városban a csatornahálózat nem győzte elvezetni a csapadékot, az utcán hömpölygött az ár. Komoly károkat szenvedtek a szőlőgazdaságok is. A teraszosan művelt területeken a peremköveket s nyomában a termőtalajt is magával sodorta a rohanó áradat. Több helyen beázott a telefonkábel is a városban. A megye területén megáradt a Tarna, Tarnóca, a Bene-patak s a Laskópatak, Eger és Füzesabony között egy 150 m-es szakaszon a vasúti töltést átlépte a Maklár felől érkezett áradás. Kerecsend közelében, a 3-as főútvonalon az autókerekeket ellepte a víz. Ez kis ízelítő volt a Tiszántúlt érő károsodásból. A nyarat ingadozó hőmérséklet járás, sűrű és bőséges csapadékhullás, zivataros frontbetörések jellemezték. A nyár eleji árvíz még elkerülte vidékünket, de az augusztusi sok eső már belvizeket, helyi károkat okozott. Nem volt zavartalan az üdülés, strandolás, a napfénytartamban is hiányok mutatkoztak. Ösz Szeptember. Kellemes őszi hónap. A nappali felmelegedés megközelítette, vagy meghaladta a 20 fokot az első dekád alatt. A 8-i szubtrópusi melegáramlás hatására 9-e és 12-e között a napi maximum túl is lépte a 20 fokot, sőt elérte a 25 fokot, ami „nyári napnak" felelt meg. 12 nap alatt egy esetben esett az eső, mindössze 1,4 mm. Az időjárás tehát szárazra fordult, ami még kedvezett a szőlőnek, a tengeri betakarításának, nem utolsósorban a strandolásnak és a turisztikának. Csak 13-án változott meg az idő, mérsékeltövi-tengeri, hűvös, párás légtömegek érkezteik a Kárpát-medence fölé. Egerben a régen nem észlelt zivatar kíséretében 8 mm-nyi csapadék hullott, ami fel is frissítette a határt. 19-ig változékony 414