Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

maradt az időjárás, párával, felhősödéssel, de mérhető csapadék nélkül. Majd 22-én sarki-szárazföldi levegő érkezett a térségünkbe (23-án a csillagászati ősz kezdete), ez véget vetett a nyárias időjárásnak. Lassan csökkent a napi középhőmérséklet. Megszűntek a harmatos reggelek, 24-től naponta talajmenti fagyot jeleztek, amihez hozzátartozott a dér is. Sajnos, a fagy elérte a szőlőtőkék alsó leveleit, azok részben megfagytak, elszáradtak. Ezekben megszűnt az asszimiláció, a cukorképződés. — A hónap középhőmérséklete (15,2 C°) alig 1 fokkal maradt el a törzsértéktől. A felhős és borult nappalok mennyisége felülmúlta a derültekét; a napfényes órák száma is kevesebb lett a kívántnál. Október. Száraz, kissé hűvös hónap. 5-én egy szubtrópusi, 14-én egy sarki hideg betörés idézte elő a grafikon ellentétes irányú mozgását. — A hó első felében 10 fok felett, aztán 10 fok alatti napi középértékek voltak a jellemzőek. A havi középérték (9,5 C°) itt is 1 fokkal maradt el a törzsértéktől. Az első héten még esett alig mérhető csapadék, de 9. és 20-a között semmi. Ez az időjárás csupán a szüreteléshez, valamint a kukorica és a cukorrépa betakarításának kedvezett, de megnehezítette az őszi szántást. — 11-én érte el a nappali felmelegedés a tetőpontot, 25 C° volt ez a maximum, ami ,,nyári napnak" felelt meg. Ennél magasabb értékeket csak Kalocsán és Székesfehérvárott észleltek, de az északi hegyvidéken sehol. 16-án mérték 2 m magasságban az első fagyot. 18-ára már —5,6 fokra hűlt a reggeli levegő. — Most már meg is vonhatjuk a szőlőtermés mérlegét. Sem a mennyiség, sem a minőség nem elégítette ki a termelőket. Vajon ennek egyedül az időjárás volt az oka? A -kevesebb termést több körülmény befolyásolta. De elsősorban mégis az időjárást okolják. Tavaszszal 2—3 héttel később fakadtak a rügyek. E késést sem tudta behozni. Júliusban és augusztusban 300 mm-nél több eső esett, a törzsérték háromszorosa. Nehezebben lehetett a gombabetegségek ellen vékedezni. Az esőben átázott talajon a mezőgazdasági gépek nehezen közlekedhettek. Márpedig a termelőszövetkezetek gépesítési szintjét — növényvédelmi vonatkozásban is — egy átlagos időjáráshoz tervezték. Ezeknek a következménye, hogy megyeszerte kevesebb lett a szőlőtermés. Heves megyében 100 000 q-val kevesebb szőlőt szüretelhettek a sok évi átlagnál. Október elején arra vártak, hogy a napfény legalább a cukorfokon segít. De mivel a talajmenti fagyok leperzselték a leveleket, ez a remény is szertefoszlott. Megszűnt a vegetáció. Az önköltséget drágította a sok esőzés miatt szükséges gyakori permetezés is. Novemberben újra megindult a fronttevékenység. A hónap alatt 13 különböző tulajdonságú légtömeg érkezett, többségben az első dekád alatt. Kiemelhetjük a következőket: 1-én egy szubtrópusi-tengeri betörés hatására 12 C° fölé emelkedett e napon az átlagos érték. 6-án egy sarki hidegáramlás egyelőre véget vetett a melegnek. De a 9—12-én megjelenő meleg légtömegek újabb hőemelkedést hoztak létre. — A Meteorológiai Intézet havi jelentése — az országos viszonyokat tekintve — soík jót mond e hónapról. Kezdjük a havi átlagos hőmérséklettel, mely általában 2—3 fokkal felülmúlta a törzsértékeket. Eger is ezek közé tartozik. Itt e hó hőmérsékleti középértéke 6,9 C°, az átlagnál 2,6 fokkal magasabb. Az országos jelentés a napfényről is azt állapítja meg, hogy helyenként 22 órával meg415