Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)
elérte a 20 fokot, de „nyári nap"-ot egyszer sem észleltek. A strandoláshoz is hiányzott a kellő napfény. Az átlagból 60 óra hiányzott most is. Tehát az évi kiesés tovább növekedett. Bár a csapadék mennyisége 4 mm-el elmaradt a törzsértéktől, ennek ellenére a hónap nedves jellegű volt. A felhőzet 5,5 átlagot mutatott, sok volt a harmatos reggel. Igaz, e hónap alatt 17 csapadékos nap akadt, két alkalommal zivatar is jelentkezett. Összefoglalva: a kései kitavaszodás -miatt elmaradtak a mezőgazdasági munkákkal. Később virágoztak a gyümölcsfák, de nem volt fagy, a termést ekkor nem érte károsodás. Mivel a tél elhúzódott, a márciusi kimaradt meleget nem pótolhatta április és május alig átlagot mutató hőmennyisége. Egert máskor annyira jellemző nyárias meleg nem érkezett meg május közepére. Nyár Június. Ami szinte szabályszerű, június 2-án ismét jelentkezett egy sarki légtömeg, létre is hozta a szokásos június eleji hőmérsékleti csökkenést. Ezzel szemben 9-én egy szubtrópusi-tengeri légtömeg érkezett, ami teljesen megváltoztatta az időjárás jellegét. Az időjárást tekintve e hónapot három szakaszra kell osztani: esőshűvös, száraz-meleg, esős-melegre. Az első időszak 12-ig terjedt. Szinte naponta volt több-kevesebb eső, sokszor zivatarral. A Tiszántúlra ekkor zúdult az árvíz. 13-tól 22-ig következett a meleg, napsütéses szakasz. Csak a 17-i átmeneti zivatar szakította meg a kellemes nyári időt. 21. és 23-án hőségnapra virradt Eger. Itt 21-én, Budapesten 22-én mérték e hó legmagasabb napi átlagát, ami itt 26,2 fokot tett ki. A hónap utolsó hetében a meleg tovább tartott, 25—30 C° {közötti napi maximummal, ehhez záporesők, zivatarok járultak. A csapadék mennyisége júniusban 25 mm-el meghaladta az átlagot. Eger abba az átmeneti zónába esett, mely ekkor elválasztotta a nyugati szárazabb s a keleti csapadékosabb területet. A napsütéses órák száma elérte a 200-at, de így is hiányzott 50 óra a sok évi átlagból. — A szőlő rendszerint június első felében virágzik. Az időjárás ehhez nem kedvezett, sőt a peronoszpóra ellen többször meg kellett ismételni a permetezést. Július. Változékony, szeles, csapadékos volt e hónap. Az időjárás jellege szinte pentádok szerint változott: meleg, hűvös, esős hetek váltogatták egymást. Ez számokban kifejezve azt jelentette, olykor 20 C° alatt, máskor 20—25 C° között, sőt 25 C° felett járt felváltva a középhőmérséklet. A havi középérték (21,0 C°) megfelelt a sok évi átlagnak. Elsejétől kezdve a napi maximum szinte egyenletesen emelkedett, majd 11-e és 16-a között elérte vagy megközelítette a 30 fokot. 13-ra esett az -évi absz. maximum: 31,4 C°. Kettévágta a hónapot a 15-i változás, egy hidegfront-betörés. A déli leolvasáskor még 30 fokot észleltek, de az esti méréskor már csak 15 fokot jegyezhettek fel. Mit ír erről az Időjárási Napijelentés? „KözépEurópa térségébe előbb északnyugati, majd északi széllel igen hűvös óceáni levegő érkezett, ez sok helyen zivatart váltott ki s lehűlést okozott, ... a nap folyamán szélsőségesen nagy időjárási ellentétek alakultak ki. . ." Egerben folytonosan nyugati széllel 5 napon át esett az eső —kisebb meg413