Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

18-tól az egymást követő hideg frontok ismét téli, de inkább fagyos napokat eredményeztek. 18-án mérték itt a havi absz. minimumot: —11,0 C°-ot. A hónap végéig szinte naponként esett a hó, s 18 cm-re növekedett a vastagsága. Visszatekintve febr. 2-ra, Gyertyaszentelőre, amikor itt borús, párás, hideg idő járt, nem vált be a napsütést említő népi regula, ,,a medve nem látta meg az árnyékát", s a tél mégis hosszúra nyúlt. A meteorológusok véleménye szerint a szabály nem mindig, csak az esetek többségében érvényesül. Összegezve: ez a tél nem volt szigorú, az enyhébb és a hidegebb szakaszok váltogatták egymást. Kevés napfény, de sok csapadék jellemezte az időszakot. Az 50 hótakarós napnak a síelők örültek. Tavasz Márciusra is átnyúlt a télies időjárás. Nem hozott enyhülést a meteorológiai tavasz kezdete. Sőt 2-ra az év legzordabb reggelére virradt Eger. hiszen ekkor észlelték az év legalacsonyabb hőmérsékletét: —12,8 fokot. A radiációs minimum —17 C° fok. Ezt követően napokon át esett a hó, vastagsága 22 om-re halmozódott. Mit írt ezen napokról a szakmeteorológus? „Észak-Európában, főleg a Szovjetunió európai területén tovább tart a télies idő. Észak felől hideg áramlik a Kárpátok medencéje felé. Prognózis: havazás, havas eső." Hó födte vidékünket is. A 16 téli, 1 fagyos, 1 zord nap télies hangulatot keltett. Csak a csillagászati tavasz érkezése után enyhült meg az időjárás. Pontosan 21-én haladta meg a napi maximum a 10 fokot. A harmadik dekádban kivétel nélkül mérsékeltövi-óceáni légáramlások érkeztek, ez a hirtelen enyhülésben meg is mutatkozott. Borús, csapadékos volt a hónap, az átlagnál a napsütés is kevesebb volt 60 órával. Április szeszélyes hónap volt, mint általában. 1-én egy sarki-tengeri hideg front tört be hazánkba, ez Egerben is szélvihart, sőt zivatart eredményezett, nagy volt a hőmérsékleti visszaesés napokon át, amit bő csapadékhullás kísért. Felragyogott a ritka tavaszi tünemény, a szivárvány. Változatosság kedvéért 4-én 5-ös erősségű széllel hóvihar tört be, egy ciklon vonult el fölöttünk. Hólepel borította a Bükköt. Csak 7-én szűntek meg a reggeli fagyok. Az átmeneti lehűlés után, a 7—8-án érkező meleg áramlások enyhítő hatására előbb fokozatosan, majd 17-én hirtelen nagyobb felmelegedés következett. 20 C° fölötti, maximumok is előfordultak. Mivel a hideg és meleg periódusok kiegyenlítették egymást, a havi hőmérsékleti középérték megfelelt a sok évi átlagnak. Ez volt a jellemző hazánk keleti felére is, míg a nyugati országrészben ez az érték a sok évi átlag alatt maradt. A napsütéses órák száma ekkor is kisebb hiánnyal zárult. Május. Csökkent a fronttevékenység, a hőmérsékleti görbe játéka is nyugodtabb volt. Megemlíthető, hogy 22-én egy sarki-tengeri betörés érkezett, ami visszavetette a felmelegedést. 23-ra 10 C° alá esett a középhőmérséklet. De az egész havi hőmérsékleti középérték (15,1 C°) megközelítette a sok évi átlagot, attól 1 fokkal maradt le. A hőmérő higanyszála nem esett a fagypont alá, csupán a talaj mentén volt az első napokban enyhe lehűlés, fagypont körüli hőmérséklet. A hó folyamán a napi maximum többször 412