Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

mutatjuk, hogy I, II, III, IV, V, VI, VII részhalmazok egyike sem üres halmaz, vagyis hogy a determinációs formák kapcsolata megfelel az ábrázolt halmazelméleti modellnek. Vizsgáljuk először az 1-gyel és 2-vel jelölt determinációs formák kapcsolatát. A törvényszerűségek okként is funkcionálhatnak. Ebben az esetben a törvény az okozati meghatározottság sajátos válfajaként jelenik meg. Pl. a termelőerők és termelési viszonyok közötti összhang felbomlásának törvénye, oka a társadalmi forradalomnak. Ugyanakkor a jelenségek okozati meghatározottsága nem mindig törvények által meghatározott. Vannak olyan okozati meghatározottságok, amelyek véletlen összefüggések. Ha egy tégla X. Y. fejére esik, annak van oka, okozatilag meghatározott, de azt hiszem világos, hogy nem törvényszerűen meghatározott. És végül a törvényszerűségek sem mindig okozati összefüggések. Nem okozati törvényszerűségek pl. az ún. strukturális és statisztikai törvények. Ez nem azt jelenti, hogy maguknak a strukturális és statisztikai törvényeknek nem lennének okai, csak nem arra ad választ, hogy mi a jelenség oka, hanem a jelenség szerkezetére, szabályszerűségére. Folytassuk vizsgálódásainkat ezután a determinációs formák kapcsolatával. A kölcsönhatás olyan determinációs forma, amely mindkét, az előbb említett determinációs formánál előfordul. Nyilvánvaló, hogy az okok és okozatok között kölcsönhatás is van. A kölcsönhatás azonban nemcsak az okozati meghatározottságon belül érvényesül, hanem az egyes törvényszerűségek között is. Kölcsönhatás áll fenn pl. a strukturális felépítésnél a szerkezet és az elemek között. Ugyanakkor nem mondhatjuk, hogy minden kölcsönhatás által meghatározottság egyúttal törvényszerű is. Végezetül említést teszünk még a halmazelmélet igen fontos fogalmáról, az osztályozásról. Tesszük ezt azért, mert ezen a területen található a legtöbb pongyolaság, fogalomzavar. Jelentős filozófiai publikációk is sajnos egyszerű felsorolásakat is osztályozásnak tekintenek. Általában akkor mondjuk, hogy a H alaphalmaz részhalmazai a H halmaz egy osztályozását adják, ha teljesülnek az alábbi feltételek: a) Egyetlen részhalmaz sem üres. b) A részhalmazoknak páronként nincs közös elemük. c) A részhalmazok uniója megegyezik a H alaphalmazzal. iBármely feltétel hiánya esetén már nem beszélhetünk osztályozásról. Bizonyos szempont szerinti csoportosítás sem jelent felosztást, de alapul szolgálhat ahhoz. A determinizmussal kapcsolatos fejtegetéseink során az I, II, III, IV, V, VI és Vll-tel jelölt halmazok egy-egy osztályt képviselnek. Pl. a IV-es halmaz: törvénye, mely okként funkcionál, de nem kölcsönhatás által meghatározott jelenségek osztálya. Megjegyezzük, hogy egy alaphalmaz osztályozása többféleképpen is megvalósítható, attól függően, hogy mi az osztályozás alapja. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy a filozófiában egyetlen egy osztályozás sem tekinthető teljesnek és véglegesnek, hanem csak az eddigi ismereteink alapján mindenkor egy közbülső és nem merev osztályozást jelent. Az osztályozásról és a halmazelméleti 368