Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

vizsgálatokról viszont a filozófia sem mondhat le, mert az egyes jelensé­gek, dolgok, kategóriák stb. specifikumainak vizsgálatánál kénytelen szem­beállítani azokat. Az általunk az 1. pontban vizsgált tudományok rendszerezésének hal­mazelméleti modellje pl. az elvontság átfogó jellegét az általánosítást, az anyagi valóság konkrét jelenségeitől való nagyobb távolságát tekintve, az ábrán látható modell lehet. A filozófiai általánosításokat a kibernetika és a matematika teljes egészében felhasználja, ugyanakkor bizonyos érte­lemben már konkretizál is, tehát „bővebb halmazt ad, ugyanis nem lehet minden matematikai és kibernetikai általánosítás egyúttal filozófiai is. Még kevésbé mondható el ez utóbbi a természettudományokról és a tár­sadalomtudományokról, amelyek a valóság egy részének általánosításával foglalkoznak, ugyanakkor általánosításaik jó része sem matematikai, ill. kibernetikai általánosítás, tekintettel arra, hogy „konkretizálnak". Nyilván léteznek olyan filozófiai, matematikai és kibernetikai álta­lánosítások, amelyek egyrészt alkalmazhatók a természettudományok és a társadalomtudományok területén is. Ismét mások viszont vagy csak a természettudományok vagy csak a társadalomtudományok területén al­kalmazhatók. Ugyanakkor a filozófia mellett matematika és kibernetika viszonylagos önállósága miatt nyilvánvalóan léteznek olyan ún. „ideali­zált" általánosítások is, amelyek a társadalom- és természettudományok általánosításaként nem tekinthetünk. Jól szemlélteti modellünk egyúttal azt is, hogy a filozófia, matema­tika és kibernetika módszereit valamennyi tudomány felhasználja, a filo' zófiát még a kibernetika és a matematika is. 21 371 12. ábra

Next

/
Thumbnails
Contents