Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

vizsgálatokról viszont a filozófia sem mondhat le, mert az egyes jelenségek, dolgok, kategóriák stb. specifikumainak vizsgálatánál kénytelen szembeállítani azokat. Az általunk az 1. pontban vizsgált tudományok rendszerezésének halmazelméleti modellje pl. az elvontság átfogó jellegét az általánosítást, az anyagi valóság konkrét jelenségeitől való nagyobb távolságát tekintve, az ábrán látható modell lehet. A filozófiai általánosításokat a kibernetika és a matematika teljes egészében felhasználja, ugyanakkor bizonyos értelemben már konkretizál is, tehát „bővebb halmazt ad, ugyanis nem lehet minden matematikai és kibernetikai általánosítás egyúttal filozófiai is. Még kevésbé mondható el ez utóbbi a természettudományokról és a társadalomtudományokról, amelyek a valóság egy részének általánosításával foglalkoznak, ugyanakkor általánosításaik jó része sem matematikai, ill. kibernetikai általánosítás, tekintettel arra, hogy „konkretizálnak". Nyilván léteznek olyan filozófiai, matematikai és kibernetikai általánosítások, amelyek egyrészt alkalmazhatók a természettudományok és a társadalomtudományok területén is. Ismét mások viszont vagy csak a természettudományok vagy csak a társadalomtudományok területén alkalmazhatók. Ugyanakkor a filozófia mellett matematika és kibernetika viszonylagos önállósága miatt nyilvánvalóan léteznek olyan ún. „idealizált" általánosítások is, amelyek a társadalom- és természettudományok általánosításaként nem tekinthetünk. Jól szemlélteti modellünk egyúttal azt is, hogy a filozófia, matematika és kibernetika módszereit valamennyi tudomány felhasználja, a filo' zófiát még a kibernetika és a matematika is. 21 371 12. ábra