Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

Fejtegetéseink természetesen kettőnél több halmazra is kiterjeszthetők. Példaként vizsgáljuk talán a determinizmus formáit és ezek egymáshoz való viszonyát. (Nem osztályozása ez a determinációnak, de alapja lehet annak). A két feladat közül nyilván az első könnyen megoldható azáltal, hogy a determináció formáit felsoroljuk, anélkül, hogy meghatároznánk a köztük levő kapcsolatot. Itt csak arra kell ügyelnünk, hogy az egyes formák valóban a determináció válfajait alkotják, különböznek egymástól és a felsorolásból ne maradjon ki semmi. Az eddig feltárt legfontosabb determinációs formák: 1. Okok és feltételek által való meghatározottság. Az okokon és feltételeken a jelenségeknek azt a sorát értjük, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy jelenség létrejöjjön, fennmaradjon vagy megszűnjön. Az okozati meghatározottságot a legáltalánosabb értelemben fogjuk fel, vagyis elvonatkoztatunk attól, hogy milyen jellegűek az okok, belsők-e vagy külsők, lényegesek-e vagy lényegtelenek. 2. Törvényszerű meghatározottság. Ezen általában a jelenségek lényeges, tartós, általános és szükségszerű vonásait értjük. A jelenségek törvényszerűségek általi meghatározottságán sem kizárólag külső meghatározottságot értünk, hanem beleértjük a belső meghatározottságot is. 3. Kölcsönhatás által való meghatározottság, amelynél a meghatározottság két vagy több jelenség egymásra való hatása révén valósul meg. A következőkben megkíséreljük a halmazelmélet segítségével szemléltetni a determinációs formák egymás közötti viszonyát, utalva néhány összefüggésre is. 11. ábra Tekintsük az említett 3 determinációs forma által meghatározott jelenségcsoportok halmazát a legáltalánosabb helyzetben (lásd ábra). Ki367