Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

tudomnáycsoporthoz való viszonyában eredetét tekintve, közvetlen kapcsolatban áll a természettudományokkal, de ő maga nem természettudomány. Könnyen belátható, hogy nem is társadalomtudomány. Ezek után tehát a filozófiai tudományok közé kell besorolni? Nyilván nem, mert bár bizonyos vonatkozásban átfogja az anyagi valóságot, de ez nem a legáltalánosabb, közös törvényszerűségek és kategóriák vonalán történik. Ugyanakkor a matematikától a filozófia felé a matematikai logika és a formális logika közvetítésével egyenes út vezet. A matematika tehát ilyen értelemben a szaktudományok és a filozófiai tudományok között foglal helyet, hiszen mindkettőhöz közvetlenül kapcsolódik egy bizonyos szinten. További kérdés persze, hogy a matematika szintjéhez hasonló tudomány van-e még. Sok szempontból hasonló a helyzet a kibernetikában is, amely tudomány rendkívül szorosan kapcsolódik a matematikához. A matematika lényege is éppen az, hogy mindenféle eddig ismert mozgásformára alkalmazható. Mindezek alapján, az elvontság átfogó jellegét, az általánosítás, az anyagi valóság konkrét jelenségeitől való nagyobb távolságot tekintve, a tudományok rendszerét a következőképpen vázolhatjuk: FILOZÓFIAI TUDOMÁNYOK MATEMATIKA KIBERNETIKA . . . TERMÉSZETTUDOMÁNYOK TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK FIZIKA KÉMIA BIOLÓGIA TÖRTÉNELEM NYELV. . . A sémát természetesen nem tekintjük és nem is tekinthetjük teljesnek. Egyrészt nem zárható le a matematika és kibernetika szintje, noha jelenleg nem ismeretes több ilyen szintű átfogó tudomány. Másrészt a szintek még tovább is bonthatók, hisz vannak olyan átfogó jellegű tudományok is, amelyek nem egy, nem is minden, de több mozgásformát összefognak. 4. A halmazelmélet elemeinek alkalmazása a filozófiában A következőkben megkíséreljük a halmazelmélet elemeinek, illetve alapjainak rövid ismertetése után ezt a filozófiára konkretizálni. 361