Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

Számos kísérlet van a mozgásformák differenciáltabb kidolgozására. Ezek zöme elsősorban a felosztás szempontjainak különbözősége miatt nem egyezik meg. Kedrov pl. a természeti mozgásformákat a következőképpen rendszerezi [4]: TERMÉSZETI MOZGÁSFORMA KVANTUMMECHANIKAI MOZGÁS SZUB ATOMFIZIK AI KÉMIAI MOZGÁS MOZGÁS \ \ MAKROMECHANIKAI MOZGÁS • GEOLÓGIAI MOZGÁS > MOLEKULÁRIS FIZIKAI MOZGÁS * BIOLÓGIAI MOZGÁS Ez a rendszerezés alapot adhat a természettudományok egy felosztásához, de nem ad lehetőséget valamennyi tudomány csoportosítására. A tudományok összességét az objektív valóság két nagy területe szerint természet-, illetve társadalomtudományokra szoktuk felosztani. Ezen kívül foglalnak helyet a valóság egészével, legáltalánosabb törvényszerűségeivel foglalkozó filozófiai tudományok. E tudományok három csoportján belül azonban még mindig nincs helye a matematikának. Ami a mozgásformákat illeti, ez természetes is, hiszen a matematika nem valamelyik mozgásformán belüli törvényszerűségeket tanulmányozza, hanem szinte valamennyi mozgásformát, átfogó módon kutatja a mozgások törvényszerűségeit. Jól ismert, hogy a matematika alkalmazási területei az utolsó néhány évtized során rendkívül megnövekedtek. Szinte minden tudományban igyekeznek a matematikai módszerek adta lehetőségeket felhasználni. A tudományos kutatás területén mind elterjedtebb az a törekvés, hogy a törvényszerűségeket a matematika módszereivel tárják fel, annak nyelvén fejezzék ki, a termelés különböző ágaiban pedig matematikai módszerekkel igyekeznek gazdaságos eljárásokat kidolgozni. Nem lehet ez alól kivétel a filozófia sem, ilyen fegyvert nem dobhat el, viszont fordítva, a matematika is rendkívül közvetlenül kell hogy kapcsolódjon a filozófiai tudományokhoz továbbra is. A matematikának ez a behatolása a tudományok és a gyakorlati élet minden területére, elsősorban az iparilag fejlett országokban öltött igen nagy méretet, vagyis közvetlenül kapcsolódik a tudományos technikai forradalomhoz. Bizonyos mértékig tehát a matematika általánosabb szinten mozog, mint a természettel, illetve a társadalommal foglalkozó szaktudományok. Ez abból fakad, hogy a természet- és társadalomtudományok többnyire csak primér absztrakciókkal foglalkoznak, ugyanis az anyagi folyamatok közvetlen tükrözésével. A matematika viszont absztrakt fogalmak absztrakcióival és általánosításaival, vagyis secunder és annál magasabb absztrakciókkal foglalkozik. A matematika tehát egy bizonyos szempontból, amely tárgyából következik, átfogja az egész anyagi valóságot. A matematika a három fő 360