Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)
többnyelvű környezetben alakul ki, de optimális iskolai feltételek mellett is kialakítható. А В általában az iskolai nyelvtanulás eredménye. Ez nem igazi többnyelvűség. Valamely jelrendszer funkcionálását itt az interferencia erősen zavarja. A többnyelvűség lélektani vonatkozásait illetően néhány utalást tennénk csupán, mivel a kérdés iránt érdeklődő Weinreich [36] monográfiájában bőséges tényanyagot és bibliográfiát talál. A többnyelvűek nyelvi reakciói általában lelassultak. A nyelvi jel továbbításához (kódolás) és felfogásához (dekódolás) szükséges idő itt nagyobb, mint az egynyelvűség esetében. Kovac [14/g] az időkülönbséget számszerűleg is kimutatta. Ez az időkülönbözet a különböző jelrendszerekből való jel kiválasztásának funkciója (mutatója). Az amerikai nyelvpszichológusok (L. [3]) a tolmácsi foglalkozás érdekes jelenségeire hívták fel a figyelmet: ha az A többnyelvű állandóan csak J rből J 2-re vagy J-j-ra stb. fordít, akkor a Jj-et elfelejti beszélni, csak fordítani képes, de ezt a fordítógép tökélyével. Ha ugyanez a személy több irányban fordít, J|-ből Jo-re, J 2-ből J|-re stb., felléphet nála a különböző jelrendszerekhez tartozó jelek kiválasztásának zavara, vagyis B-re jellemző interferencia. E jelenségek még nem kaptak megfelelő lélektani megvilágítást. Figyelmet érdemel Ervin [37] feltételezése, hogy a többnyelvűek az egyes nyelvekkel együtt az adott nyelvet beszélők szemléleti módját, értékrendjét, magatartásformáit is átveszik. A francia, illetve angol szemléletmód bizonyos elemeit adottnak vette (a nők nagyobb érvényesülési igénye, a szülők iránti kisebb tisztelet, a fizikai agresszivitásra, a felelősségre vonás alóli kitérésre való hajlamosság az angoloknál; a franciáknál: befelé fordulás, az azonos társadalmi helyzetűekkel szembeni nagyobb verbális agresszivitás, vívódásra, bűntudatra való hajlamosság stb.). Ezután azt vizsgálta, hogyan jut kifejezésre ez a szemléletmód a ksz-ek beszédében. A ksz-eknek egyazon képeket más-más időben mutatott, a kép tartalmát (családi viszály) egyik esetben franciául, a másik esetben angolul kellett elmondani. Az eredmények a feltevést részben igazolták. Néhány meggondolás azonban óvatosságra int bennünket. 1. Az egyes nyelvek hordozóinak sajátos szemléleti formáit elégségesen bizonyítani kellene. 2. Az azonos képpel kapcsolatos eltérő közléssor összefügghet a ksz-ek múltbeli, azonos témával kapcsolatos más-más nyelvi vagy személyes tapasztalataival (pl. a ksz ugyanazt az eseményt francia vagy anyanyelvű személlyel kapcsolatban élte át, ugyanazon eseményről francia vagy angol nyelven értesült). Ez esetben egyazon téma más-más verbális asszociációkat indíthat el. A szemléleti mód szintjén az interferencia jelenleg tehát nem bizonyított. A nyelvlólektan törvényeit a nyelvtanítás módszertana felé az idegennyelv-tanítás és tanulás lélektana lesz hivatva közvetíteni. A nyelvtanítás-lélektan Arty ото v [38] könyvében máris átfogó rendszerként jelentkezett. Leontyev gondolatai is (L. 19. IV. fejezet) termékenyítő hatással lehetnek a nyelvtanítás módszertanára. Legújabb pszicholingvisztikai tárgyú művét pedig a szerző kizárólag az idegennyelv-tanítás nyelvés beszédlélektani megalapozásának szenteli [39]. De a nyelvlélektan, ill. nyelvtanítás-lélektan és a nyelvtanítás-módszertan érintkezési pontjainak akár vázlata is újabb fejezetet igényelne. 253
