Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

Peterson úgy fejlesztette tovább Fortunatov mondatdefinícióját és úgy akarta meghatározni a mondatot, hogy abból kiszűrjön minden nem nyelvi, azaz logikai és pszichológiai elemet. Ezért a mondat olyan meg­határozását tűzte ki célul, amely csak a nyelvből magyarázza a mondatot. Ez a meghatározás a nyelvi formából indul ki. Üj mondattani koncepcióját Az orosz nyelv mondattanának vázlata című művében fejtette ki. Ebben a könyvében a fortunátovi mondatmeghatározásból megtartotta, illetve következetesen végigvitte azt a gondolatot, hogy a mondat szószerkezet. Itt a szerző megnyilatkozása döntő fontosságú. Orosz mondattanának azo­kat a megállapításait emeljük itt ki, amelyek a mondattan általános elmé­lete szempontjából újszerűek és jellegzetesek. A mondatot a szerző így határozza meg: .,Mondat lehet egyes szó is, szószerkezet is és a szószerke­zetek összekapcsolása is ... a mondat ily módon valami változékony. Azon­ban függetlenül változékonyságától, a mondatnak van egy állandó tulaj­donsága: az intonáció ... Az intonáció a mondatnak annyira lényeges tulaj­donsága, hogy nem habozok úgy meghatározni a mondatot, mint intonáció által alkotott egységet, vagy rövidebben, mint intonációs egységet. A mon­dat funkciója a pszichológiai ítélet kifejezése" [15]. 2. A mondattan meghatározása: ,.A mondattant úgy kell meghatározni, mint a szószerkezetekről szóló tanítást. A mondattanban csak olyan mon­datokról lehet szó, amelyek szószerkezetek; a mondat-szókat a morfológiá­ban kell vizsgálni" [16]. 3. Főmondat és mellékmondat viszonya: Peterson megállapítja, hogy a mondatok tanulmányozásának e kérdésében az objektív kritériumok nem vezetnek a kívánt eredményhez: ,,Nem adnak lehetőséget arra, hogy megkülönböztessük a tőmondatot a mellékmondattól. Ezt úgy lehet magya­rázni, hogy nincs közöttük objektív különbség, következésképpen nem kell megőrizni a mondattan-elmélet ezen örökségét" [17]. 4. Az alárendelésről és mellérendelésről ezt olvashatjuk: ,,A szintaxis mint a szószerkezet tana szempontjából a parataxis és hipotaxis problé­máját nagyon könnyen lehet megoldani, legjobb azt mondani, hogy a prob­léma nem létezik. Ebben a szintaxisban csak a szószerkezet összekapcso­lásának módjáról és funkciójáról lehet szó" [18]. Az összetett mondat he­lyett tehát a szószerkezet összekapcsolásáról kell beszélni. 11. Petersonnak — e hagyományos mondattannal ellenkező -— meg­lepő rendszere a szószerkezetek tanáról szóló elmélet következetes kifejtése és továbbfejlesztése. Ez kísérlet arra, hogy a mondatot a nyelvi tényekből, más szempontok kizárásával magyarázza. Azonban ez a mondattani rend­szer nemcsak követőkre, de bírálatra is talált. V. V. Vinogradov elmés és szellemes véleménye szerint a mondat nélküli mondattan elvesztette belső támaszát. Olyan mondattanná vált, amelyben csak az összekapcsolás mód­szereit és magát az összekapcsolt anyagot osztályozták. A. J. Ries és For­tunatov elméletéből született petersoni mondattan igen messze került a fortunátovi és riesi koncepciótól [19]. Peterson nagy érdeme, hogy mondattani rendszere sajátosságainak felvázolására gazdag statisztikai vizsgálatokat végzett az orosz irodalmi nyelv anyagán. Különösen fontosak M. Ju. Lermontov nyelvének mondat­tanával foglalkozó kutatásai. így jellemezhetnénk Peterson mondattani 15 225

Next

/
Thumbnails
Contents