Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

Peterson úgy fejlesztette tovább Fortunatov mondatdefinícióját és úgy akarta meghatározni a mondatot, hogy abból kiszűrjön minden nem nyelvi, azaz logikai és pszichológiai elemet. Ezért a mondat olyan meghatározását tűzte ki célul, amely csak a nyelvből magyarázza a mondatot. Ez a meghatározás a nyelvi formából indul ki. Üj mondattani koncepcióját Az orosz nyelv mondattanának vázlata című művében fejtette ki. Ebben a könyvében a fortunátovi mondatmeghatározásból megtartotta, illetve következetesen végigvitte azt a gondolatot, hogy a mondat szószerkezet. Itt a szerző megnyilatkozása döntő fontosságú. Orosz mondattanának azokat a megállapításait emeljük itt ki, amelyek a mondattan általános elmélete szempontjából újszerűek és jellegzetesek. A mondatot a szerző így határozza meg: .,Mondat lehet egyes szó is, szószerkezet is és a szószerkezetek összekapcsolása is ... a mondat ily módon valami változékony. Azonban függetlenül változékonyságától, a mondatnak van egy állandó tulajdonsága: az intonáció ... Az intonáció a mondatnak annyira lényeges tulajdonsága, hogy nem habozok úgy meghatározni a mondatot, mint intonáció által alkotott egységet, vagy rövidebben, mint intonációs egységet. A mondat funkciója a pszichológiai ítélet kifejezése" [15]. 2. A mondattan meghatározása: ,.A mondattant úgy kell meghatározni, mint a szószerkezetekről szóló tanítást. A mondattanban csak olyan mondatokról lehet szó, amelyek szószerkezetek; a mondat-szókat a morfológiában kell vizsgálni" [16]. 3. Főmondat és mellékmondat viszonya: Peterson megállapítja, hogy a mondatok tanulmányozásának e kérdésében az objektív kritériumok nem vezetnek a kívánt eredményhez: ,,Nem adnak lehetőséget arra, hogy megkülönböztessük a tőmondatot a mellékmondattól. Ezt úgy lehet magyarázni, hogy nincs közöttük objektív különbség, következésképpen nem kell megőrizni a mondattan-elmélet ezen örökségét" [17]. 4. Az alárendelésről és mellérendelésről ezt olvashatjuk: ,,A szintaxis mint a szószerkezet tana szempontjából a parataxis és hipotaxis problémáját nagyon könnyen lehet megoldani, legjobb azt mondani, hogy a probléma nem létezik. Ebben a szintaxisban csak a szószerkezet összekapcsolásának módjáról és funkciójáról lehet szó" [18]. Az összetett mondat helyett tehát a szószerkezet összekapcsolásáról kell beszélni. 11. Petersonnak — e hagyományos mondattannal ellenkező -— meglepő rendszere a szószerkezetek tanáról szóló elmélet következetes kifejtése és továbbfejlesztése. Ez kísérlet arra, hogy a mondatot a nyelvi tényekből, más szempontok kizárásával magyarázza. Azonban ez a mondattani rendszer nemcsak követőkre, de bírálatra is talált. V. V. Vinogradov elmés és szellemes véleménye szerint a mondat nélküli mondattan elvesztette belső támaszát. Olyan mondattanná vált, amelyben csak az összekapcsolás módszereit és magát az összekapcsolt anyagot osztályozták. A. J. Ries és Fortunatov elméletéből született petersoni mondattan igen messze került a fortunátovi és riesi koncepciótól [19]. Peterson nagy érdeme, hogy mondattani rendszere sajátosságainak felvázolására gazdag statisztikai vizsgálatokat végzett az orosz irodalmi nyelv anyagán. Különösen fontosak M. Ju. Lermontov nyelvének mondattanával foglalkozó kutatásai. így jellemezhetnénk Peterson mondattani 15 225