Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

Peterson rámutat az egyes nyelvtudományi problémák megoldásának és megközelítésének hiányosságaira. Ez a kritikai hangnem különösen az egyes nyelvészeti disciplinák történetének és problémáinak tárgyalásakor jut kifejezésre. így többek között utal a szemasziológia kérdéseinek, a szó definíciójának nehézségeire. Érdekes az a megállapítása, hogy a hang változások okaira adott magyarázatok, amelyek a hangváltozások okait a jóhangzásban, a kényelemre és a beszéd ökonómiájára való törekvésben látják, nem kielégítőek, mert figyelmen kívül hagyják a nyelv szociális jellegét. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a kényelemre való törekvést, kissé megváltoztatott terminológiával „a munkaenergia gazdaságosságára való törekvéssel" még olyan kiváló nyelvészek is elfogadták, mint J. D. Polivanov [11]. E felfogással szemben hangsúlyozza Peterson azt, hogy az új hang képzése nem mindig kíván kevesebb energiát, mint az. amelynek a helyén megjelent, és utal az új felnémet diftongizációra, vagy a szláv palatalizációra. Itt a kevésbé bonyolult artikulációjú hangokat bonyolultabb artikulációjúak váltották fel. Ezért ezt a magyarázó elvet nem fogadják el. A hangváltozás okainak kutatását a jövő nyelvtudománya feladatának tartja. Peterson élénk érdeklődést mutatott a nyelvtudomány új problémái iránt. így Fortunatov nyomán hangsúlyozta a nyelvkeveredés jelenségeinek a fontosságát függetlenül attól, hogy a nyelv függőleges vagy vízszintes tagozódása szerinti dialektusok keveredéséről van-e szó. E jelenség törvényszerűségeinek tanulmányozásától több nyelvészeti probléma megoldását várta. Hangsúlyozta, hogy a nyelvtudomány problémái között vannak olyanok, amelyeket a múltból örököltünk, de vannak olyanok, amelyeket a modern körülmények támasztottak. Ezek egy központi kérdéskomplexum: a nyelvszociológia körül csoportosulnak. A nyelvszociológia problémaköréből kiemel két kérdést, a) nyelv hatását a társadalomra és b) a szociális faktorok hatását a nyelvi változásokra. Hogy a nyelvszociológiai vizsgálatok milyen fontosak és aktuálisak napjainkban is, bizonyítja, hogy a Szovjetunióban 1967-ben jelent meg az első nyelvszociológiai felmérés. Az orosz nyelv és a szovjet társadalom (Moszkva, 1967). c. sorozat azokat a változásokat írja le és rögzíti, amelyeken az orosz nyelv rendszere a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt 50 év alatt átment. A nyelvtudomány jövendő feladatának 'tekinti a szemasziológiai problémák megoldását. Módszertani szempontból jelentősnek tartjuk, hogy Peterson a mai orosz nyelv rendszerének leírásánál már általános nyelvészeti tankönyvében nagy súlyt helyez a nyelvstatisztikai vizsgálatokra. A nyelvi rendszer szinkron leírásánál e statisztikai mutatók feltárhatják a -nyelvi jelek között meglevő, eddig ismeretlen összefüggéseket. A nyelvstatisztika adatainak felhasználása a mai orosz nyelv jelenségeivel kapcsolatban szintén hosszú ideig váratott magára. Legjelentősebb modern alkalmazása az orosz nyelvre szintén a már említett Az orosz nyelv és a szovjet társadalom c. sorozatban valósult meg. A nyelvstatisztika alkalmazása úgy értelmezhető, mint Peterson olyan törekvése, hogy a nyelvi rendszer leírását minél egzaktabbá, egyértelművé tegye. A statisztikai számítások a jeles nyelvész mai orosz nyelvvel foglalkozó műveiben még jelentősebb és nagyobb szerepet 223