Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

a nyelvtudományba c. egyetemi tankönyve. A húszas évek Peterson munkásságának virágkora. Egyidőben dialektológiai kutatásokat végez. 1940ben honoris causa megkapja a tudományok doktora címet. 1941-ben adja ki Előadások a mai orosz irodalmi nyelvről c. főiskolai segédkönyvét. Az ötvenes években ismét megélénkül tudományos tevékenysége. Az összehasonlító-történeti nyelvészeti kutatások fellendítését szolgálja 1955-ben megjelentetett A litván nyelv vázlata c. könyve. Ugyancsak az összehasonlító nyelvészet fejlődését segítette elő az, hogy 1956-ban kiadta F. F. Fortunatov válogatott műveinek első, majd 1957-ben második kötetét. Ehhez Fortunatovot méltató tanulmányt írt. M. N. Peterson 1962-ben halt meg. Tanítványai közül P. Sz. Kuznyecov és V. Sz. Ivanov nevét említjük meg. 2. Petersont a Fortunatov alapította moszkvai nyelvészeti iskola egyik legjelentősebb képviselőjeként tartják számon. Az iskola megalapítójának hatása jól kimutatható munkásságában. Ha pedig megnézzük a moszkvai nyelvészeti iskola megalapítójával foglalkozó szakirodalmat, kiderül, hogy ennek egyik legbuzgóbb művelője is ő volt, hiszen három tanulmányt szentelt Fortunatov munkássága méltatásának. Azt gondolhatnánk, hogy bizonyára Peterson volt a kiváló moszkvai összehasonlító nyelvész legszorgalmasabb hallgatója. A dolog nem éppen így van. F. F. Fortunatov 1902-ben, akadémikussá választása után, Pétervárra távozott. Helyét 1903-tól tanítványa, V. K. Porzeziríski foglalta el. Tehát 1909-ben, amikor Peterson egyetemi tanulmányait megkezdte, Fortunatov már nem tanított a moszkvai egyetemen. A fortunátovi tanításokat Peterson közvetve ismerte meg. Elsősorban V. K. Porzezinski előadásai irányították figyelmét Fortunatov munkásságára. Ezt követően ismerkedett meg műveivel, amelyek olyan hatást gyakoroltak fogékony, kialakulóban levő nyelvészeti nézeteire, hogy e tanítások legkövetkezetesebb képviselőjévé vált. Ha meg akarjuk vizsgálni azt a hatást, amellyel Fortunatov az ifjú nyelvész fejlődésére volt, legjobb, ha Petersonnak a moszkvai iskola megalapítójáról szóló tanulmányaihoz fordulunk. F. F. Fortunatov akadémikus c. alatt az Orosz Nyelv az Iskolában c. folyóiratban közzétett tanulmányában fortunátovi tanításokból hármat hangsúlyoz: 1. a nyelv szociális jellegére vonatkozó megállapításokat; 2. a formáról szóló tanítást; 3. a mondattanra vonatkozó kutatásokat [1]. A nyelv jellegére vonatkozó megállapítások az általános nyelvészet felé fordították Peterson figyelmét. A formáról szóló tanítás a módszer, a formai elemzés útját jelölte ki számára. Végül pedig Fortunatov nem nagyszámú, de lényegbe vágó mondattani megállapításai egy másik nagy problémakört, a mondattant jelölték ki kutatási tárgyul. További tevékenységét vizsgálva, Peterson tudományos munkásságának három területét tartjuk fontosnak: 1. az általános nyelvészeti kutatásait; 2. mondattani vizsgálódásait; 3. összehasonlító nyelvtani munkásságát. 216