Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

Ezt mondhatjuk Pestalozzi pedagógiai hatásának vonatkozásában is. Pestalozzi pedagógiai munkásságának első közvetlen és intenzív hatását a születésének 100. évfordulójáig — 1846 — vehetjük. Pedagógiájának, nevelési eljárásának népszerűsítése még életében megkezdődik. A nagy pedagógus tanításai több csatornán át jutottak hozzánk. A szélesebb körben való ismertetés két tanítványának a nevéhez fűződik. Az egyik Wilhelm Egger svájci származású pedagógus, a második (váradi) Szabó János, aki Sárospatakról indul el külföldi tanulmányútra és a yverdoni intézetben is majdnem egy évet tölt el. Egyszerre érkeznek Magyarországra és együtt kezdenek hozzá a pedagógus tevékenységükhöz. Zsolcán, báró Vay családnál. Különösen jelentős Eggernek az 1818-tól Pesten, az evangélikus iskolában kifejtett tevékenysége. Többek között Vincze Lászlónak köszönhetjük, hogy majdnem feledésbe menő svájci pedagógus sokrétű és igen értékes tevékenységére rámutat. ..Nem kétséges — írja Vincze László —, hogy Egger jelentékeny gyakorlati pedagógus volt és tevékenysége fordulatot jelentett közoktatásügyünkben a testnevelés és rajztanítás terén." (5. 85. o. Kiemelés tőlem. M. L.) Egger közel 2 évtizedes tevékenysége azért is jelentős, mert közben állandó levelezésben állott Pestalozzival és feltételezhető, hogy ezúton is közvetlen tanácsokkal látta el Eggert. Az eddig feltárt anyagok azt mutatják, hogy Egger rendszeresen beszámolt tapasztalatairól, annál is inkább, mivel Pestalozzit érdekelték a magyar események. A kapcsolat erősödése mellett szól az is, hogy Brunszvik Teréz yverdoni tartózkodása idején valószínűleg kilátásba helyezte, hogy hosszabb időre meghívja Pestalozzit. Ezen állításunkat megerősíti Pestalozzi levele Brunszvik Terézhez, amelyben többek között a következőket írja: „...miszerint egykoron nemeslelkű nemzetükre némi nevelési befolyással lehetendek". (4. 38. o.) Itt Pestalozzi még reméli, hogy a megígért meghívás nem marad el és nemzetünkre „némi nevelési befolyással" lehet majd. Sajnos azonban a látogatás nem következett be. Pestalozzi személyisége mély benyomást keltett Brunszvik Terézben, aki egész tevékenységét Pestalozziéhoz hasonlóan kívánja folytatni. E vallomást maga Brunszvik Teréz fogalmazza meg visszaemlékezésében, amikor így ír: „ . . . A nép szolgálata gondolatát Pestalozzi ültette lelkembe." (4. 40. o.) A mi ismereteink alapján azt mondhatjuk, hogy Brunszvik Teréz korántsem használta ki azokat a lehetőségeket, amelyek rendelkezésére állottak, hogy Pestalozzit népszerűsítse. Igaz, elévülhetetlen érdemeket szerzett az óvodai nevelés, a nőnevelés, és a közoktatás terén, de ezek inkább az általa elképzelt célok megvalósítása irányában hatottak és kevésbé közvetítette Pestalozzi tanításait. Amikor ezeket mondjuk, nem állítjuk azt, hogy Pestalozzinál tett látogatása nem hagyott mély nyomokat benne. Pestalozzi szuggesztív beszéde elől nem tudta kivonni magát senki. Akivel beszélt, megnyerte ügyének. 151