Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

Grafikus ábrázolással A két táblázat és grafikon egybevetésével az alábbiak állapíthatók meg: a) A tanulók tényleges tudása és a félévi eredménye között elég nagyfokú az eltérés (egyes iskoláknál 0,4 is). b) A tanárok viszonylag könnyen megadják a jeles osztályzatot. A szóbeli felelés alkalmával nem vizsgálják meg eléggé a tanulók tényleges tudását és az alkalmazási fokot. (A félévi osztályzásnál 90 volt a jeles; a tanulóknak közel 23%-a; a felmérésnél már csak 65 tanuló volt jeles, ami 16%-nak felel meg. A jeles tanulók egy része a valóságban csak jó osztályzatot érdemelne.) c) Még könnyebben megadják az elégséges osztályzatot az elégtelen helyett. Különösen VIII. osztályban, félévkor elég nagyfokú liberalizmus uralkodik a továbbtanulás miatt. A megvizsgált tanulók majdnem 32%-a (124 tanuló) elégséges érdemjegyet kapott; az előfelmérésnél ezeknek csak a fele (62 tanuló) maradt elégséges, a másik fele elégtelen lett. d) Az előfelmérés adatai sokkal reálisabb eredményt (szinte Gauss-féle haranggörbe) mutatnak, mint az osztályozás. Tehát a pusztán szóbeli felelésre építő és összbenyomások alapján történő osztályozás elég nagy eltérést mutat az osztályzat és a tényleges tudás között. Ezért feltétlen szükséges előrelépni az objektívabb értékelést biztosító írásbeli ellenőrzés irányába. Báthory Zoltán szerint „az ellenőrzés a tanárnak hibaelemzés, a tanulónak megerősítés". Az ellenőrzés módszereinek 123